Magyarországon nagy a csend. Áder János államfő Münchenből üzent haza, Orbán Viktor Madridban ülésezett, az ellenzék külön-külön koszorúzott.
1956 ma – külön-külön
A csúcsméltóságok közül csak a házelnök ünnepelte idehaza az ’56-os forradalmat, Kövér László a Kossuth téren a nemzeti lobogó felvonását vigyázta. Áder János a müncheni főkonzulátuson emlékezett, és a menekültpolitikát dicsérte fel – igaz, nem Magyarországét, hanem Bajorországét.
Utóbbi segítő kezet nyújtott ugyanis a forradalom alatt és után tömegével menekülő magyaroknak. Közülük számosan Németországban telepedtek le, és a köztársasági elnök szerint erősebbé is tették a befogadó államot. Eközben Orbán Viktor nem a magyar határon, hanem a görögön rekesztené ki legszívesebben Európából a menekülteket. A miniszterelnök erről Madridban beszélt az Európai Néppárt kongresszusán. Így az ő távolléte az ünnepen – igazolt.
A választások előtt 2013. október 23-án a demokratikus ellenzék még közösen emlékezett-tüntetett a Duna partján – ekkor kiabálták a résztvevők Mesterházy Attila MSZP-elnöknek, hogy „Összefogást, összefogást!” – mostanra nemhogy közös demonstráció nem volt, egyéni se nagyon. Az MSZP csütörtök este Nagy Imre szülővárosában ünnepelt, a DK elnöke egy szál magában egy szál virággal hajtott fejet a forradalom miniszterelnöke előtt, a liberálisok a 301-es parcella egy szegletében emlékeztek, az Együtt elnöke a Vértanúk terén beszélt, a PM pedig a Bibó-szobornál tisztelgett.
56-os nyelvcsapás
A magyarok jellemrajzában fontos elem a bajok felismerésének, jelzésének képessége, mert nem mindenki látja a veszélyeket, vonja le a következtetéseket, mondta a Műegyetemen Simicskó István. A honvédelmi miniszter szerint így esett, hogy Orbán Viktor elsőként jelezte a problémákat Európának.
Kádár szelleme járja be a közmédiát
„Nem sértődtem meg, inkább szórakoztat a dolog” – mondta a Vasárnapi Híreknek Rainer M. János Széchenyi-díjas történész, az 56-os Intézet vezetője annak kapcsán, hogy a közrádióban letiltották a vele készült beszélgetést. Az interjú elkészült, de a szerkesztő azt mondta a kollégának, hogy a rádiónak „nem kell raineres-nagyimrés narratíva”. „Mit akarhatok, ennél többet? A társaság nem rossz! Narratíva lettem! Listára kerültem” – írta a történész saját Facebook-oldalán.
Azért nem minden beszélgetést tiltottak le az ünnep kapcsán. Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke például az M1 aktuális csatornán azt mondta: 1956-ot közel kell hozni a fiatalokhoz, ezért kutatási program indult, hogy átfogó képet adjanak a történtekről.
Ezzel kapcsolatban Rainer M. János a VH-nak azt mondta: teljesen egyetért kollégájával abban, hogy meg kell találni azokat a pontokat, amelyek a maiaknak is érdekesek lehetnek, de – mint mondta – 1956 az egyik legjobban dokumentált eseménye a magyar történelemnek, és „nem biztos, hogy azzal lehet közel hozni, hogy megnevezzük a bűnösöket és büntetőjogi eljárásokat folytatunk le”.
(Az ügy fejleménye: pénteki hír szerint a Népszabadság kérdésére az MTVA kommunikációs igazgatósága azt válaszolta, hogy "az 1956-os megemlékezések kapcsán a Kossuth Rádió műsorfolyamban nem Rainer M. János, hanem más személyek megszólaltatását tervezték, ám addigra a riporter – a főszerkesztő tájékoztatása nélkül – elkészítette az interjút, ami tehát azért nem került adásba, mert nem is volt oda betervezve". - a szerk.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!