A brit és a görög miniszterelnökök álltak a figyelem középpontjában az Európai Tanács tegnapi ülésén. Noha az európai állam- és kormányfők eredetileg azért gyűltek össze Rigában, hogy a posztszovjet térség államaival folytatott együttműködésről, a Keleti Partnerségről vitázzanak, a bevándorlásellenes brit intézkedések és az ismét fenyegető görög államcsőd nagyobb figyelmet kaptak.
David Cameron brit kormányfő csütörtökön bejelentette: bűncselekménnyé nyilvánítják a jogcím nélküli bevándorlók illegális munkavállalását és foglalkoztatását.
Eddig csak a munkaadókat kötelezhették akár 20 ezer fontig (8,6 millió forint) terjedő bírságra, ha alkalmazottaikat feketén foglalkoztatták. De ha a parlament jóváhagyja a javaslatot, a munkavállalók vagyonát is elkobozhatják, és ha illegálisan tartózkodtak az országban, akkor ki is utasíthatják őket. Cameron Brüsszellel is változásokat akar elfogadtatni, hogy csökkenthesse az uniós munkavállalóknak járó szociális juttatásokat. Rigában kijelentette: rendkívül elszánt, mert azt szeretné, hogy 2017-ben a britek egy valóban átalakított uniós tagságról szavazhassanak.
Orbán Viktor, aki szövetségest lát brit kollégájában, péntek délelőttre négyszemközti tárgyalást kezdeményezett Cameronnal. Lapzártánk után szivárogtak ki információk arról, mire jutottak (erről itt és itt számoltak be hírportálok). Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a két kormányfő érdekei csak látszólag vágnak egybe, hiszen a Nagy-Britanniában dolgozó magyarokat igen hátrányosan érinthetik a tervezett intézkedések. Másfelől az Orbán által támadott uniós bevándorláspolitikának Magyarország alapvetően kedvezményezettje azzal, hogy a kevésbé érintett tagállamok hozzájárulnak a fogadó országok terheihez. Így logikusan következik: a magyar miniszterelnöknek nem a brit elképzeléshez közelítő nagyobb tagállami önállóságot kellene követelnie, hanem éppen a nagyobb uniós szolidaritást.
Ami a görögöket illeti: Alexisz Ciprasz miniszterelnököt csütörtök este a szállodában német és francia kollégái, Angela Merkel és François Hollande fogták közre. Hajnali 1-ig folyattak „konstruktív, baráti beszélgetést”, amit pénteken az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker vitt tovább. De arról, hogy az EU június 5-ig hajlandó lesz-e megmenteni Görögországot, ismét nem sikerült megállapodniuk.
A Keleti Partnerség csúcstalálkozóján azért az Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Grúziával, Moldovával, Ukrajnával és Fehéroroszországgal folytatott stratégiai együttműködésről is szó esett. Merkel egyértelművé tette, hogy a Keleti Partnerséget nem tartja az uniós bővítéspolitika előszobájának. Ugyanakkor ezzel nem tudta Moszkvát megnyugtatni, akit nemcsak az sértett, hogy „közelkülföldjén” akar az EU befolyást szerezni a társadalom, a gazdaság és a demokratikus intézmények fejlesztésével, hanem az is, a csúcstalálkozót lezáró nyilatkozatban az szerepelt, hogy Oroszország annektálta a Krím félszigetet.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!