A román határnál csak a parancsra várnak a magyar katonák, hogy elkezdjék építeni a kerítést – erősítette meg Orbán Viktor miniszterelnök a régóta rebesgetett hírt. Elképzelhető, hogy hamarosan szükség is lesz az újabb határzárra, mivel csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török államfő már azzal fenyegetőzött, hogy ha Oroszország nem állítja le a szíriai bombázásokat, 600 ezer menekültet engedtek át a nyugati határaikon Európa felé.
Az elzárkózás azonban visszaüthet: az Európai Unió régi tagjai egyre komolyabban gondolják, hogy létrehozzák a saját uniójukat, amiből a vonakodó partnereket kihagyják.
Az unió alapító országainak külügyminiszterei kedden Rómában tartottak informális találkozót. Ennek során az olasz, német, francia és Benelux államok képviselői megerősítették elkötelezettségüket amellett, hogy a migráció és terrorizmus kihívásaira csak a mélyebb integráció lehet a megoldás. Bár konkrét lépésekben nem jutottak konszenzusra, sőt még a nemzeti kormányok tagjai között is vannak nézeteltérések, a szimbolikus időzítésű – két fontos uniós alapdokumentum aláírásának érvfordulóján megrendezett – találkozón egyértelműen üzentek a magyar és brit kormánynak is: megvan a lehetőségük, hogy csatlakozzanak az együttműködéshez. De ha nem akarnak, nélkülük is továbbmennek. Jövő pénteken ülnek össze az európai állam- és kormányfők, hogy Nagy-Britannia módosított tagságai feltételeiről tárgyaljanak.
Ha sikerül dönteni a reformtervekről, akkor kiírhatják a népszavazást a szigetországban annak ellenére is, hogy a brit és európai üzleti szféra egyre erősebben tiltakozik. Nemcsak gazdasági szempontból lehet veszélyes, ha Nagy-Britannia végigviszi az elképzelését: az uniós döntéshozók attól tartanak, hogy az eset lavinát indíthat el, és egyre több tagállam így akarja majd felülvizsgálni a szabályokat, illetve ír ki népszavazást a tagságról.
Az alapító tagok elszántságáról árulkodnak azonban Norbert Röttgennek, a német kancellár külpolitikai tanácsadójának a szavai is, aki a Figyelőnek adott interjújában kifejtette: ha ugyanezen a csúcstalálkozón nem sikerül a menekültválság kezeléséről dönteni, a szolidaritás iránt fogékony országok létrehozhatják a maguk „kis Schengenjét”.
Egyre nagyobb a veszélye annak, hogy az átalakulóban lévő Európában perifériára szorul Magyarország, ezért Ujhelyi István európai parlamenti képviselő megalapította az Európai Demokraták Egyesületét. A szervezet célja, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a sorsfordító helyzetre, és tegyen az ellen, hogy Magyarország kívül rekedjen az érdek- és értékközösségen. A www.europaidemokratak.hu oldalon mindenki elmondhatja a véleményét arról, hova tartozzon Magyarország. Martin Schulz, az EP elnöke, Jávor Benedek EP-képviselő, Bródy János énekes-zeneszerző vagy Kukorelly Endre író már állást foglaltak az EU mellett.
Pier Carlo Padoan olasz pénzügyminiszter annyira elkötelezett az eurózóna átalakítása iránt, hogy még egy uniós pénzügyminisztériumot is létrehozna.
Matteo Renzi miniszterelnök ellenben túlzásnak tartja ezt az elképzelést. Az olasz kormány viszont nem csinál problémát a nézeteltérésekből: afféle nemzeti konzultációt indítottak, hogy megkérdezzék a választóikat, milyen jövőt képzelnek el az EU-nak.
A felmérés persze nem olyan költséges, mint itthon szokott lenni: online zajlik.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!