A kínaiak már a kórházban vannak

Valóságos lázadás van készülőben a kormány tervei miatt, amely szerint legalizálnák a kínai orvosi diplomát hazánkban. Úgy ismerné el Magyarország a keleti gyógyítói végzettséget, hogy mindössze igazolást kérnének arról, az illetőt hazájában nem tiltották el hivatása gyakorlásától és persze elvégezte kint az orvosi egyetemet. Nyelvvizsga vagy magyarnyelv-tudás nem kritérium.

„Rettenetes és borzasztó” – ezek a jelzők Hegyi Gabriella első szavai az elképzelések kapcsán. A Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője és a szakmai kollégium komplementer medicina tagozatának elnöke teljesen megdöbbent, és egészen rémisztő képeket vizionál. „Elképzelte a döntéshozók közül bárki is, mi lesz a betegellátással? Mekkora veszélybe kerülhet ezzel a gyógyítás és a beteg? Gondoljunk csak bele, hogy olyan orvos lesz itthon is egyenrangú bármelyik doktorunkkal, akinek fogalma sincs a nyugati orvoslási módszerekről, még a gyógyszereinket sem ismeri?"

„Mit csinálunk majd, ha naponta ezrével jönnek hozzánk a kínai orvosok?” – fakadt ki az egyébként a keleti gyógymódok hazai elismertetésén évek óta dolgozó Hegyi Gabriella, aki szerint két törvénnyel és az úgynevezett ekvivalencia bizottság állásfoglalásával is ellentétes a mostani javaslat. A hatályos jogszabályok ugyanis világosan rögzítik: a kínai orvoslás orvosi tevékenység, itthoni diplomához és szakvizsgához kötött, míg a bizottság azt mondja ki, hogy a két diploma nem „egyenértékű” – teszi hozzá a kollégiumi vezető.

Eőry Ajándok, a kínai orvoslás hazai úttörője szerint viszont rettenetes anomáliákat oldhat végre föl a törvényhozás. Ő 1989-ben hozta be az első kínai orvosokat hazánkba és alapított kínai gyógyító központot. „Teljes nonszensz volt eddig, hogy az az orvosprofesszor, akinek már az ükapja is ezzel foglalkozott, az itthoni egyetemen évek óta oktatja például az akupunktúrát, legálisan mégsem gyógyíthat, viszont az a magyar kollégája, aki nála tanult, igen” – érvel Eőry Ajándok, aki valóságos rendszerváltást vizionál a hazai ellátásban. „Minden kórházba kell egy kínai szakrendelő, amit a tb finanszíroz, és ahová szintén mehetnének a magyar betegek. Nem szabad veszni hagyni ezt a tudást, egy sor betegség esetében sokkal hatékonyabb és olcsóbb megoldást ad a több ezer éves keleti orvoslás” – mondja az orvos, aki szerint nem lennének hosszú várólisták gerinc- vagy csípőműtétekre, de egy idegbecsípődés miatt sem kellene két hétre betegállományba vonulni. Ezt ugyanis – állítja – két kezeléssel megoldja például az akupunktúra. Eőry doktor még a nyelvvizsga miatt sem aggódik, tökéletesen működne ugyanis a dolog szaktolmácsok bevonásával. A kínai diploma honosítása szerinte egyébként reménytelen is lenne, hiszen egészen más tárgyakat tanul egy keleti és egy nyugati orvos. „Nemigen tudná egy keleti orvos, mondjuk, a gyógyfüveken alapuló »gyógyszerpalettáját« vagy a 360 meridiánpontot lefordítani” – teszi még hozzá Eőry Ajándok.

Hegyi Gabriella pedig épp ezek miatt is háborog. „Hogy is képzeljük el az egyenlő mércét, mikor fogalmunk sincs, hogy mi minden van a fiókjukból előhúzott kis üvegcséikben?” Állítja: a világon sehol nincs olyan szabályozás, amit most tervezünk bevezetni. Európa összes országában az egyetem elvégzése után, kiegészítő kurzus keretében oktatják a kínai orvoslást. Önállóan csak orvos végezhet kiegészítő gyógymódként kínai filozófiára épülő terápiát.

Magyarországon jelenleg egytucatnyi kínai orvos praktizálhat külön engedéllyel és magyar orvos felügyeletével. Emellett 4200 magyar orvosnak van kiegészítő kínai orvosi jártassága, közülük körülbelül másfél ezer aktív, egyelőre magánpraxisba szorultak. A kínai orvosi egyetemet két magyar végezte el – 8 év alatt –, de itthon ők sem praktizálhattak.

A vitatott módosítást amúgy a parlament már elfogadta. A törvény végszavazásra vár.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!