Moszkva abban érdekelt, hogy minél hosszabb ideig tartsa fenn a kaotikus állapotokat Ukrajna keleti-délkeleti megyéiben, ezért az orosz vezetés minden, a helyzet felszámolására tett kísérletet elítél és a lakosság elleni agresszióként állít be – nyilatkozta lapunknak Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő.
Az ukrán hadsereg oroszbarát szakadár fegyveresek elleni legújabb, szlovjanszki akciójára Vlagyimir Putyin elnök úgy reagált, hogy Kijev a békés rendezést szorgalmazó genfi megállapodás megvalósításának az utolsó reményét is szétzúzza a kelet-ukrajnai oroszbarát erők elleni támadással. Ezeket az erőket azonban nehéz lenne békés tüntetőknek tekinteni, hiszen vállról indítható rakétával lőttek le két ukrán helikoptert.
Sz. Bíró Zoltán szerint egyelőre nem kell arra számítani, hogy Moszkva nyíltan felvállalja a szakadárok felfegyverzését, mivel akkor nem tudná továbbra is azt állítani, hogy semmiféle szerepe nincs a konfliktusban, és erőik nincsenek jelen Kelet- Ukrajnában. Jelen helyzetben az ott lévő fegyverek is elégségesnek tűnnek ahhoz, hogy tartósítsák a bizonytalan helyzetet.
A szakértő szerint Moszkva érdeke az, hogy bebizonyítsa, az ideiglenes kijevi hatalom nem ura a helyzetnek, nem felügyeli az ország egész területét, és ezért el kell halasztani a május 25-re kitűzött elnökválasztást, az így nyert időt pedig arra kell felhasználni, hogy egy átfogó alkotmányos reformot hajtsanak végre és föderalizálják Ukrajnát. Az orosz politika igyekszik az ideiglenes kijevi kormányzat alkalmatlanságát bizonyítani és még a választás előtt kikényszeríteni követelései teljesítését. Tudja ugyanis, hogy május 25. után már nem lehet a kijevi hatalom illegitimitására hivatkozni. A kijevi kormány stabilitását jelen pillanatban nehéz megítélni, de az Odesszában és a három érintett keleti megyében – a harkoviban, a luganszkiban és a donyeckiben – történő események azt a benyomást erősítik, hogy a kormány nem ura a helyzetnek, miközben számos pénzügyi, gazdasági nehézséggel is meg kell küzdeniük. Sz. Bíró Zoltán úgy véli, nem valószínű, hogy a konfliktus tovább terjed az ország központi és nyugati része felé, hiszen még abban az említett három megyében is – ahol a legnagyobb számban élnek oroszok – egyelőre legfeljebb néhány városra korlátozódik a szakadárok befolyása, és még ezekben a megyékben sem kíséri egyöntetű támogatás tevékenységüket a lakosság körében.
A stabilitás fontos tényező a kijevi kormányzat számára, hiszen a külföldi anyagi támogatás is ehhez kötődik. Az IMF bejelentette, hogy 17 milliárd dolláros hitelt folyósítani Ukrajnának, ez a pénz azonban legfeljebb arra lesz elég, hogy az országot átsegítse pillanatnyi pénzügyi gondjain. A szakértő szerint hasonló nagyságrendű támogatásra még jó néhány éven át szüksége lesz az országnak. Eközben a Valutaalap jelezte, amennyiben Ukrajna elveszítené keleti megyéit, kénytelen lesz a megítélt hitel összegét felülvizsgálni.
A világ hét vezető ipari hatalmát tömörítő csoport, a G7 és az USA múlt héten gazdasági szankciókat jelentett be Oroszország ellen, az Ukrajnával kapcsolatos intézkedések miatt. Ezeknek a szankcióknak egyelőre nem elsősorban a közvetlen hatása fontos, hanem inkább az a reputációs veszteség, amit az országnak okoznak. Sz. Bíró Zoltán szerint ez a tekintély- és bizalomvesztés az elkövetkezendő években legkevesebb évi 200 milliárd dolláros közvetlen pénzügyi veszteséget okoz Oroszországnak. Idén az első negyedévben már 60 milliárd dollárt vontak ki az országból, az év végére ez az összeg akár a 150 milliárd dollárt is elérheti. Ráadásul az előrejelzések szerint az orosz gazdaság idén recesszióba fordulhat.
Még Anton Sziluanov pénzügyminiszter szerint is stagnálni fog a gazdaság, és ez tekinthető a legoptimistább szcenáriónak. „Történik mindez akkor, amikor magasan vannak az olajárak, és a fogyasztás is ütemesen bővül – ez az igazi dráma. Ez volt ugyanis az a két hajtóerő, ami 2000 és 2008 között évi 7-8 százalékos GDP-növekedéssel tolta előre hatásokkal együtt a szankciók, ha nem is rövid távon, de egyidő után éreztetni fogják a hatásukat.
A New York Times szerint olyan nagy cégek, mint az Exxon, a Boeing, a Siemens, a Shell és BP lépést sem tesznek, hogy korlátozzák oroszországi működésüket, sőt az utóbbi hetekben a Shell és a Siemens vezérei találkoztak Putyinnal is. Az Exxon és a BP változatlanul együttműködik az orosz állami olajvállalattal, a Rosnefttel, amelynek feje rákerült a szankciós listára. Az osztrák OMV az elmúlt héten kötött csővezetéküzletet a Gazprommal, Berlin pedig közölte, nem akadályozza meg az RWE olaj- és gázegységének eladását Fridman orosz milliárdosnak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
