„De a muszlim nőknek arra is rá kell jönniük, hogy nemcsak az állam, hanem az utca és az otthonuk is megbéklyózza őket” – nyilatkozta a Vasárnapi Híreknek. Ez látszik Egyiptomban is: a politikai forradalom megfeneklett, a Sziszi-rezsim megtöltötte a börtönöket az ellenzékiekkel, nincs sajtószabadság, és a parlamenti választásoktól sem lehet sok jót várni. „Megrekedtünk abban a harcban, amit az országot vezető Abdel Fattah al-Sziszi katonai elitje és a korábban hatalmon lévő Muszlim Testvériség vív egymással” – mondja.

Mona Egyiptomban született, de Nagy-Britanniában és Szaúd-Arábiában nőtt fel. Egyiptomban járt egyetemre, majd a legnagyobb hírügynökségeknek és napilapoknak dolgozott újságíróként. „11 évet töltöttem New Yorkban, könnyű és szabad életem volt. De vissza kellett jönnöm Kairóba, mert ez a mi forradalmunk” – mondja. Az arab tavasz idején a BBC-nek és az al-Dzsazírának is készített riportokat. Munka közben a kairói rendőrök letartóztatták. „Mindkét kezemet eltörték és szexuálisan is bántalmaztak. De a rezsim nem tud elhallgattatni és megfélemlíteni. Nem tudtak megtörni azzal, amit tettek velem” – hangsúlyozza az aktivista, aki úgy gondolja, ha hallgatna a történtekről, azzal elismerné a rezsim győzelmét, mert azt üzenné, vele és minden nővel akármit megtehetnek.

„Kairóban körülvesz a konzervativizmus” – meséli. A nők többsége ma fátylat visel, pedig 30 éve nem volt így. „Igazi kihívás úgy sétálni a fővárosban, hogy ne érjen fizikai és verbális zaklatás. A férfiak úgy viselkednek, mintha hozzájuk tartoznának a nyilvános terek. De a nőknek is joguk van ahhoz, hogy kimehessenek a közterekre” – vallja Mona, aki már a kinézetével tüntet. Vörös hajjal, a karján tetoválásokkal és nyugatiasan lenge ruhákban járja Kairó utcáit.

„Az életem írásból és politikai aktivizmusból áll. A New York Times publicistája vagyok és más újságoknak is dolgozom. Emellett interjúkat adok és előadásokat tartok a feminizmusról.” Most megjelent könyve is a muszlim nők küzdelméről szól: „Marokkói aktivistákról írok, akik azért küzdenek, hogy ne legyen többé bűncselekmény a házasságon kívüli szex. Jordániai nőkről, akik el szeretnék törölni azt a törvényt, amely felmenti az igazságszolgáltatás alól az erőszakolót, ha az elveszi feleségül az áldozatát. Beszélek egyiptomiakról, akik az utcai szexuális zaklatást akarják felszámolni, tunéziai lobbicsoportokról, amelyek a nők egyenjogúságáért dolgoznak. Szaúdi asszonyokról, akiknek már az is nagy eredmény lenne, ha törvényesen autót vezethetnének.”

Mona szerint az Európában tapasztalható menekültválság is feminista ügy, mert minden háborúban és népvándorlásnál a nők és a gyerekek szenvednek a legtöbbet. „A férfiak ellen harcoló férfiak a nők testét használjak csatatérként, hogy sakkban tartsák az ellenségeiket. Ezt csinálja a szíriai Aszad-rezsim, ezt teszik az Iszlám Állam katonái” – véli az aktivista, aki könyvével most a világot járja, és azon dolgozik, hogy összekösse azokat, akik azonos ügyért küzdenek.

„Minden országban létezik a férfidominancia. Amikor a könyvet írtam, azt akartam, hogy az emberek mérgesek legyenek, és a dühüket arra használják, hogy a világot jobbá tegyék” – mondja Mona Eltahawy.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!