Egyszerre csak mindenki ott volt a neten – és nem tett lakatot a billentyűzetére. Az írott nyelv szabályai alulmaradtak a beszélt nyelvvel szemben, sajátos „nyelvjárást” hozva létre. Manapság pedig már ki-kitörnek az internetről és társalgásainkban, feljegyzéseinkben is helyet követelnek maguknak.
Ha a 7-es buszon egy klassz vicc poénjának elhangzása után az addig hallgató srác csak annyit jegyez meg faarccal a mesélőnek: LOL, akkor ő „digilektust” használ. A fogalmat dr. Veszelszki Ágnes nyelvész vezette be és a számítógépes nyelvezet elemeinek „nyelvjárás” jellegét takarja.
Kimaxoltam minden acsit az
összes tavalyi FPS-ből
„A digilektus abban különbözik a különféle szaknyelvektől, hogy sokkal szélesebb körben elterjedt – hiszen a számítógépes hálózati kommunikáció és a közösségi média révén tulajdonképpen mindenkihez elér” – világítja meg a differenciát a nyelvész, aki gyerekkorában még Commodore 64-en ismerkedett a számítástechnikával, az évezredfordulón pedig első éves egyetemistaként már az SMS nyelvhasználatáról írt szemináriumi dolgozatot. Ez olyan jól sikerült, hogy az elektronikus vonal egészen a máig kihatott pályájára, igaz, közben nemcsak ő és módszerei, de a technológia is sokat fejlődött.
Ezért hangsúlyozza: a vizsgálataik állapotfelmérések, melyek jelen esetben a 2008–2016 közötti, a digitális médiumokhoz köthető nyelvhasználati szokásokat és azok kihatását vizsgálják más kommunikációs közegekre, az írott szövegekre és az élőszóra (lásd fentebb a LOL-példát). „Az ezredfordulón például azt hitték, az SMS 160 karakteres, rövidítéseket igénylő formakényszere miatt megváltoztatja majd teljesen az írást, de ahogy visszaszorult a rövid szöveges üzenet szolgáltatás használata, úgy szinte csupán csak szójátékok maradtak belőle (+gondol6ja, 5let).”
Ami azonban megragadhatóvá teszi ezt a nyelvhasználati stílus(rétege)t, a digilektust, az egyfelől a valamilyen digitális kommunikációs formához való kötődése (e-mail, chat, SMS, fórumok, közösségi alkalmazások, hálózatok, Twitter, Instagram, LikedIn, Facebook, Snapchat stb.), másfelől a heterogenitás, csakúgy, mint egyéb stílusrétegeknél. „Ahogy a szépirodalom is számos műfajból adódik össze, úgy a digilektus is sokféle formában létezik, mégis van közös nevezőjük.” Harmadrészt a beszélt nyelv és az írott nyelv keveredése jellemzi, ami az egyik legnagyobb újdonsága.
„A digitális kommunikáció igen széles körűvé válása előtt az írott forma élesen különbözött a beszélt változattól, az orális kultúra sajátosságai nem is maradtak fenn néhány boszorkányper szó szerinti lejegyzésén kívül. A szépirodalom is sokára fedezi fel az élőbeszédhű közlési módokat. A közösségi média hozta el, hogy bárki – iskolázottság, kor, nem szerint is változatosan – nyilvánosan megjelenhet a szövegeivel, amelyek erősen a szóbeliség hatását viselik magukon” – világít rá a nyelvész.
Ennek a hibrid (a beszélt és írott nyelv sajátosságait egyaránt magán viselő) közlési, kommunikációs formának az alapját persze a neten sokat és nagy biztonsággal mozgó felhasználók adják, akik szociális kapcsolataikat a világháló segítségével (csoportok, posztok, tweetek, kommentek) alakítják. Méghozzá úgy, hogy nagy számban vesznek át a szókincsükbe a használt médiummal kapcsolatba hozható angol infokommunikációs fogalmakat (Skype, Facebook, komment), melyeket aztán magyarosítanak (fészbuk, fácse), majd továbbképeznek, igésítenek (szkájpol, fészbukozik, kommentel). Az egyidejűség illúzióját pedig főleg a dialogizáló kommunikáció idő- és szórövidítésével kívánják fenntartani (tnap – tegnap; h – hogy; lécci – légy szíves).
A geekek („kockák”), a gamerek (közösségi-hálózati számítógépes játékosok), az informatikusok, tehát azok, akik 24/7-ben a hálón vannak, ennek a digilektusnak még szűkebb köreit képviselik elsősorban szókincs tekintetében.
„Nálam körülbelül itt van a határ a megértésben – mondja Veszelszki Ágnes. – Kedvenc példám a »kimaxoltam minden acsit az összes tavalyi FPS-ből«, ami egy gameridézet, és arra utal, hogy a játékos minden eredményt elért (acsi = achievement, eredmény, teljesítmény angolul) a first-person shooter, azaz belső nézetű lövöldözős játékokban.
Hasonló, de már az élőnyelvi beszélgetésbe átvándorló példa a »lenerfeltem az asszonyt« – a játékosnyelvben a lenerfel az ellenfél legyengítését jelenti…”
LOL és ASL
Sokan – még a használóik közül is – persze azonnal nyelvművelőért rohannának (ha az önjelölteken kívül lenne egyáltalán ilyen „szakterület”), hogy akadályozza meg ennek a redukcióra és bennfentességre, anglicizmusokra és emotikonokra támaszkodó nyelvi formának az elterjedését, mert félő, hogy kihat a neten kívüli világra, konkrétan az amúgy is kétséges helyesírási tudásunkra.
Veszelszki Ágnes azonban megnyugtat, a digilektus használata nem feltétlenül okoz kóros helyesírásvesztést, például nem a neten eltöltött idő függvényében nem tudjuk, j-t vagy ly-t kell-e használni a „rejtély” szóban, vagy vétjük el a légy szívest „lécci”-nek, a tetsziket „teccik”-nek. A nyelvész inkább arra az ambivalenciára figyelmeztet: lehetett mindez fordítva is, azaz a rossz helyesírásunk mutatkozik meg a posztjainkban, kommentjeinkben, csak erre korábban nem derült fény. Tehát a digilektus nem a korlátoltak korlátozott nyelvhasználata.
Annyi bizonyos azonban, hogy tapintható a (vissza)hatása!
Mindenekelőtt a kézzel írt szövegek terén: az iskolai dolgozatok(!), informális jegyzetek, naplók, levelek oldalai főleg emotikonokkal tarkítottak. „Még érettségi vizsgadolgozatban is láttam ilyet” – meséli a nyelvész.
De legfőként az iskolások pad alatt továbbított dialógusleveleiben mutatkozik meg a csetelés hatása: mintha egy az egyben folytatnák az ott keletkezett párbeszédeket, annak szórövidüléseivel, trágárságaival, hunglish (magyar-angol keverék) nyelvezetével.
A net nyelve aztán „az utcán” is szembejön, az élőbeszédben való megjelenésére volt jó példa a 7-es buszos viccreakció.
És akkor célszerű feloldani a LOL-t, hátha valaki még nem ismeri, pláne, hogy ma már Fanta LOL-ként reklámozott üdítőitallal is felfrissíthetjük magunkat!
(Ha el akarjuk érni a célcsoportot, az ő nyelvükön kell megszólítani őket – marketing-alapszabály, nem véletlen, hogy a reklámokban találkozunk a legtöbbet a digilektussal, főleg az emotikonokkal.)
– Laugh out loud (hangosan felnevet = annyira jó, hogy a térdét csapkodja derültségében. – (Veszelszki Ágnes szerint pedig ma már nem is a LOL, hanem a jelentéssel nem rendelkező, csupán a LOL-ra hasonlító LEL a divat…) De hasonlóképp elhangzik társaságban az afk (away from keyboard = hagyj most, billentyűzettől távol vagyok), az omg (o my god = atyaég) vagy az asl mozaikszó is. Utóbbival csajozni- pasizni szoktak nemcsak geek üzemmódban, lévén, hogy a chatszobákban ezzel a három paraméterrel lépnek be a felhasználók [age, sex, location = kor, nem, lakhely]. Bár a rövidítések nehezebben hagyják el a szánkat, mint a billentyűzetet, azért a valszeg (valószínűleg) vagy a vok (vagyok) már a köznyelvi szókincset gyarapítja – még ha szlengként is.
Az emotikonok (újabban: emoji)
a digitális kommunikáció felületein alkalmazott közlések metakommunikációs jelértékű (gesztus, mimika stb.) vizuális elemei. Ezen felül a smiley-kkal érzelmi töltetet is adhatunk a mondandónak. Ugyanakkor részben alátámasztja, részben módosíthatja a leírtak jelentését. Pl. „Ez nagyon vagány volt! :-P” – a kinyújtott nyelv ironikussá teszi a dicséretet.
„Fészbúk, aki a neten vagy.
Posztoltassék a teneved.
Kommenteltessék a te
országod. Lájkoltassék a te
akaratod. Amint a fészen,
úgy a búkon is. Mindennapi
posztjainkat add meg
nekünk ma. És bocsásd meg
diszlájkjainkat, miképpen
mi is megbocsájtunk a
nemlájkolóknak. És ne
vígy minket az iwiwre, de
szabadíts meg a myspacetől.
Mert tiéd a poszt,
a komment és a lájk.
Mindörökké. Lájkmen :-D”
(Facebook, 2010)
kékhalál XD OMG THX vok hnap sztem valszeg mükszik +mond6tam
lávol jó8 még1szer 7fő igyexem kommentel szkájpol egoszörf fácsézik
bugos láwcsi lájkol zippelés hekkel szkennel tegel guglizik cécéz
becsizmáz gémel posztol printel kopipésztel formatál forwardol bippel
teccik megalájk tapipad überface mek tok kékfog homokórázik
Dr. Veszelszki
Ágnes
Nyelvész, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének docense. Kutatási területe a digitális kommunikáció (digilektus) kölcsönhatása az írott és a beszélt nyelvvel; reklámnyelv (marketolingvisztika); vizualitás és verbalitás kapcsolata. Legújabb, Netnyelvészet: bevezetés az internet nyelvhasználatába című könyve a héten jelent meg a L Harmattan Kiadó gondozásában. A honlapján sütireceptek is találhatók, amelyeket nyelvészetileg is értékelni szokott.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!