A pokol bugyrai, Málenkij robot – kényszermunka a Szovjetunióban,
Ferencvárosi pályaudvar, MNM Málenkij robot-emlékhely

 
A pokol bugyrai, Málenkij robot – kényszermunka a Szovjetunióban, Ferencvárosi pályaudvar, MNM Málenkij robot-emlékhely - A fotó forrása: Magyar Nemzeti Múzeum

Egy „kis munka” (málenkaja rabota) – ezzel hitegették azt a több százezer, egyes becslések szerint 1 millió embert, akiket Magyarország és a határon túli magyarlakta területekről hurcoltak el a szovjetek kényszermunkára a Gulagra.

Nekik állít emléket a Magyar Nemzeti Múzeum új állandó kiállítása a Ferencvárosi pályaudvar melletti egykori MÁV légvédelmi bunkerban, amely sötét és nyomasztó hangulatával, télen pedig a fűtés hiányával is erős hangulatot teremt: a látogatók átélhetik a 20. század sokáig elhallgatott, fontos fejezetét. Az ország nyugati területeiről vonattal elszállítottak egy része át is utazott ezen a pályaudvaron, itt is dobáltak ki az ablakokon a kiállításon megtekinthető „szélcédulákat”, amelyeken próbáltak jelet adni magukról a családjaiknak, remélve, hogy egy jó szándékú ember eljuttatja azt a megadott címekre.

A hét teremben időrendben, a főváros ostromától jutunk el a hazatérés, majd az emlékezés terméig, a történészek szerint a fogságba esettek mintegy harmada nem élte túl a kényszermunkát.

Amelynek körülményeiről még ma is keveset tudni, de a fogasokra kiakasztott, felpróbálható „pufajkák” – amelyek egyáltalán nem tűnnek elég melegnek – a foglyok írásos beszámolói és a képek (amelyeknek egy része propagandafotó, csak néhány mutatja meg a munkatáborok valóságát) sokat elárulnak a rettenetes körülményekről.

A modern kori rabszolgaság egyik legsötétebb időszakában a szovjetek vittek szinte mindenkit, akin egyenruha volt, legyen szó postásról vagy tűzoltóról, akik a kényszermunkán mindenféle szaktudás nélkül dolgoztak például veszélyes, félig beomlott bányákban. Aki túlélte a fizikai megpróbáltatásokat, betegségeket és az éhezést, 1947 után hazatérhetett, de a kilencvenes évek elejéig nem beszélhetett az átélt borzalmakról. Azokra, akik valahol orosz, ukrán vagy éppen kazah földben tömegsírokban nyugszanak, egy szikrázóan fehér helyiségben jelképes síremlék emlékeztet (képünkön). Mert még ma sem tudni pontosan, hányan és kik nem tértek haza a munkatáborokból.


A kiállítás megtekinthető: kedd–vasárnap 10–16 óra, előzetes regisztrációt követően.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!