Feszült körülmények között ülnek ma össze az EU és Törökországvezetői, hogy véglegesítsék a menekültválság megoldásáról szóló terveket. A hónap elején még abban egyeztek meg Máltán, hogy az EU 2,5 millió euróval járul hozzá a menekültek ellátásához Törökországban, amiért cserébe Ankara vállalja, hogy megerősíti határvédelmét, és visszafogadja azokat a migránsokat, akiket kiutasítanak Európából. A korábban diktatórikus törekvései miatt kritizált Recep Tayyip Erdogan elnök azonban emelte a tétet: 3 milliót és az EU területére utazó állampolgárai számára vízummentességet szeretne. Az összeget nagy valószínűséggel sikerül kicsikarnia, hiszen több állam fizet szíves-örömest azért, hogy távol tartsa a migránsokat.
Az uniós ügyekben rendszerint vonakodó Nagy-Britannia már bejelentette, hogy kifizeti a rá eső 410 millió eurót, és nagy valószínűséggel Orbán Viktor miniszterelnök is csatlakozni fog brit kollégájához, hiszen hasonló megoldást javasolt ő maga is.
Az már korántsem biztos, hogy sikerül az európai vezetőknek dűlőre jutniuk annak kapcsán, hogy felállítsanak-e olyan irodákat Törökországban, amelyek előzetesen elbírálnák a menedékjogi kérelmeket.
Bár Németország és az Európai Bizottság nagyon szorgalmazza az ötletet, a török kormány ellenáll. Ugyan meg lehetne őket puhítani a vízummentességgel és az évtizedek óta megrekedt csatlakozási tárgyalások felgyorsításával, de ettől meg az európai országok ódzkodnak.
Noha sokan attól tartanak, hogy az EU Erdogan kottájából játsszon, azt, hogy az utóbbi időben mennyire felértékelődött Törökország szerepe, jól mutatja, Angela Merkel német kancellár után Erdogan volt a második vezető, akit François Hollande a párizsi terrortámadások után felhívott. Majd a francia elnök világkörútra indult, hogy az Iszlám Állam elleni fellépésről tárgyaljon amerikai és orosz kollégáival. Csütörtökön meg is egyezett az európai politikában eddig erősen mellőzött Vlagyimir Putyinnal, hogy összehangolják a terrorszervezet elleni légitámadásaikat és információt is cserélnek a célpontokról.
Nagyszabású gyászszertartással és egyperces néma csenddel emlékezett meg pénteken Franciaország a november 13-i merényletek áldozatairól. Azoktól, akik személyesen nem tudtak részt venni az Invalidusok templomában tartott ceremónián, az elnök azt kérte, a nemzeti összetartozás jeleként díszítsék fel otthonaikat a kék-fehér-piros zászlóval.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!