Éppen a legkeresettebb, fiatal szakemberek hagyják el az országot, közel felük évekig külföldön szeretne dolgozni. Csak becslések léteznek, hogy valójában mekkora a munkaerőhiány, ami szinte biztosan megközelíti a 300 ezer főt.
Egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal kell szembenézni Magyarországon, legnagyobb számban a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzett, 20–39 év közötti nőtlen férfiak tervezik a külföldi munkavállalást a KSH friss felmérése szerint. A megkérdezett 15–74 éves válaszadók közül minden huszadik mondta, hogy a következő két évben külföldre költözne, hogy ott vállaljon munkát, 84 százaléknak viszont egyáltalán nincs ilyen terve a Világgazdaság szerint. A kép ugyanakkor így sem biztató, mivel jellemzően éppen abból a rétegből szeretnének a legtöbben más országban dolgozni, akikre a legnagyobb szüksége lenne a gazdaságnak, közülük 14 százalék ráadásul végleges külföldi letelepedést tervez, 46 százalék pedig 2 évnél tovább maradna.
Tavaly összesen 109 ezren dolgoztak külföldön a KSH adatai szerint, ami ugyan 7 ezerrel kevesebb, mint az egy évvel korábbi adat, de az öt évvel korábbinál 29 ezerrel több, ráadásul ők csak azok, akikről tud a hivatalos statisztika, a valós adat ennél jóval magasabb lehet. A kint dolgozók 85 százaléka Ausztriában, Németországban és az Egyesült Királyságban él, a legtöbben Győr-Moson-Sopron, BorsodAbaúj-Zemplén, Vas megyéből és Budapestről távozott.
Arra, hogy valójában mennyi ember hiányzik a magyar gazdaságból, csak becslések léteznek. A Portfolio.hu számításai szerint nagyjából további 280-290 ezer dolgozóra lenne szükség, bár ha a szakmai szervezetek becslésének „tetejét” veszik figyelembe, a hiány 330 ezer fő is lehet, ők azonban hajlamosak túlzásokba esni az igényeiket illetően. A KSH például „csak” 80 ezer betöltetlen álláshelyről tud, de hozzájuk csak azok az adatok jutnak el, amelyeket az öt főnél többet foglalkoztató munkáltatók beszolgáltatnak. A helyzetet súlyosbítja, hogy a munkaképes lakosság száma minden évben 40-50 ezer emberrel fogyatkozik.
A legnagyobb gondban a feldolgozóipar van, ahol a cégek 80- 90 százaléka küzd az emberhiánnyal az Eurostat adatai szerint. Ezen a területen a robotizáció jelenthet megoldást, ezt viszont csak a nagy multinacionális cégek engedhetik meg maguknak. Az építőiparban ez már kevésbé járható út, pedig innen is 30-40 ezer szakképzett munkás hiányzik. De vergődik a szállítással-raktározással foglalkozó szakma is, mert nem találnak sofőrt, de látványos a vendéglátóipar szenvedése is, ahol a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége szerint több tízezres is lehet az emberhiány – így vannak olyan, főleg vidéki vendéglátóhelyek, amelyek nem is tudnak kinyitni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!