A mélyülő nyomor egyre durvábban roncsolja környezetünket: a szegény ember mindennel fűt – és ez egyre inkább így lesz, mivel a szociálistüzelő-program semmire sem elég.
„Olyan súlyosan káros vegyületkoktél keletkezik az égés során, amely kontinenseken át is szennyezhet: Skandináviában már évekkel ezelőtt kimutatták, hogy a Kárpát-medencéből érkeznek oda bizonyos légszennyezők” – magyarázza a hulladékégetés brutális veszélyeit Lenkei Péter. És bizony a Levegő Munkacsoport irodavezetője szerint hiába tiltja jogszabály ezt a tüzelési módot, 2008 óta egyre gyakoribb az illegális hulladékégetés – legyen szó egy kis borsodi faluról vagy egy elegáns budai kerületről. (A fővárosban egyébként a 18. kerület az egyik legfertőzöttebb.) A hulladékégetés az emberrel egyidős, csak míg régen a fahulladék és a szalma eltüzelése nem szennyezte a környezetet, ám a ma használt és sokszor tűzbe dobott tárgyak olyan káros vegyi anyagokat eredményeznek, amelyek kíméletlenül mérgeznek mindent, ami élő: embert, vad- és háziállatot.
A legtöbben tudatlanság, nemtörődömség vagy a szegénység miatt égetnek szemetet. A legnagyobb bajt a klórtartalmú anyagok, a műanyagok és az autógumik eltüzelése okozza. De fatermék is lehet nagyon veszélyes: például tilos festékes fát és a ragasztott bútorlapokat égetni, ugyanis közben rákkeltő anyagok keletkeznek.
Nem véletlen, hogy az illegális szemét sokkal erősebb korommal, feketébb füsttel, maróbb szaggal ég, mint a kezeletlen fa vagy a szén.
„Általában a legszegényebbek tüzelnek nedves fával és a leggyengébb tüzelőberendezésekkel, így még jobban szennyezik, veszélyeztetik magukat és környezetüket.
A rossz tüzelőberendezéssel és tüzeléstechnikával ráadásul a fűtőérték nagy részét is elveszítik, azaz sokkal több tüzelőre van szükségük” – magyarázza Lenkei Péter. Aki szerint szemléletváltás lenne az elsődleges, ismerni az okokozati összefüggéseket. Ha például a műanyag palackot elégetjük a kályhában, a mérgező anyag visszajut a lakásba is, s akár fejlődési rendellenességet is okozhat az újszülöttnél.
A Levegő Munkacsoport szerint 20 milliárd forintból már jelentősen mérsékelni lehetne az „illegális égetést”, másrészt 10 milliárd forint kellene az igazságos szociálistűzifa-programra. Ennél lényegesen többet kellene költeni az elavult tüzelőberendezések cseréjére, a lakások hőszigetelésére.
Jelenleg a tűzifaprogramra 3 milliárd áll rendelkezésre, amiből egy család egy télen nagyjából 1-2 köbméter fát kap, holott 3-4 köbméterre lenne szükség a hideg hónapokban.
„Annak nem szabadna megtörténnie, hogy valaki azért éget a kályhában szemetet, mert fázik és nincs mivel fűtenie” – teszi hozzá a szakértő.
Télen eltűnik a „megtermelt” szemét egyharmada, ugyanis eltüzeljük.
75-300
ezer forintnyi bírsággal sújtható az, akit tetten érnek illegális szemétégetés közben.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!