Hogy miben hasonlít egymásra a forgóeke, a kéregöntésű henger és a napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés? Mind magyar feltalálók nevéhez köthetők. És ez még nem minden: a szellemi tulajdon világnapja alkalmából elmerültünk a szabadalmak kusza világában.

 
A FELTALÁLÓ HÉT FŐBŰNE A találmányt nem sikerül titokban tartani a szabadalmi bejelentésig. A találmány bonyolultabb, int amennyire meéri használni. A találmány valójában nem is új. A feltaláló nem gondolta át teljesen a megoldandó problémát. Senkinek sincs szüksége az új találmányra. A találmány olyan veszélyes, hogy jobb, ha titokban marad. A feltaláló túlértékeli saját találmányát.

Nagy a versenyfutás, ha szabadalmakról van szó. Hírnév és dicsőség, nem mellesleg pedig rengeteg pénz a tét. Ha valakinek sikerül valami olyat létrehozni, amit más még előtte soha nem alkotott meg, jó esélye van meggazdagodni. Már ha egyáltalán szükség van arra, amit kitalált, és ha jól sáfárkodik a termékével.

Nem véletlen tehát, hogy a feltalálók első útja jó eséllyel a szabadalmi hatósághoz vezet – vagy ahogy ma nálunk nevezik: a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába. Itt kezelik ugyanis a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat, legyen szó bármiről, a tulipántól a védjegyeken át az irodalmi alkotásokig ma minden ide tartozik. Óriási és állandóan bővülő adatbázisból dolgoznak, amely összeköti a világ összes feltalálójának összes szabadalmát: egy betűk és számok kusza kombinációiból felépülő osztályozási rendszer segítségével elvégzett kutatásból derül ki, hogy egy adott dolog (és itt a gyógyszerektől a műszaki cikkekig tényleg bármiről lehet szó) valóban egyedi és új-e. Ha igen, a szabadalmasnak (így nevezik őket) nyert ügye van: kap egy határozatot, és ha befizeti évről évre a megfelelő – és egyre emelkedő – összeget, övé a dicsőség. Ha viszont néhány év elteltével úgy látja, találmánya nem robban be a piacra, akkor akár fel is adhatja kizárólagos jogát.

Természetesen a feltaláló dönti el, hogy a magyar hivatalba kopogtat-e be, esetleg az európai vagy az amerikai szervezetnél jegyezteti be szabadalmát – ennek akkor van jelentősége, ha kifejezetten egy piacot céloz meg termékével, és szeretne minél közelebb kerülni hozzá. Tádzsikisztánban például kevéssé érdemes űrkutatási témában szabadalmakat bejegyeztetni, azzal érdemes inkább az USA-ban kopogtatni.

A szabadalmak ugyanis elsősorban valóban piaci alapon fejlődnek: a nagy cégek – és itt a gyógyszergyártók járnak az élen – abban érdekeltek, hogy kizárólagos jogot gyakoroljanak egyegy termék előállításában.

Óriási pénzek mozognak, így nem mindegy, hogy kinek a nevéhez lesz köthető a nagy találmány. Persze ez is csak egy ideig tart… Egy szabadalom ugyanis legfeljebb 20 évig (kivételt ez alól a gyógyszerkészítmények és a növényvédő szerek képeznek a maguk 25 évével) lehet szabadalmasának tulajdonában, ezután közkinccsé válik, és bárki használhatja. Nem véletlen, hogy például az Unicum vagy a Coca-Cola receptjét nem jegyeztették be soha: akkor odaveszne a varázs és a mindent vivő ízkombináció bárki által előállíthatóvá válna…

Viszont az is jó, ha egy szabadalom egy idő után szabadon felhasználhatóvá válik. „Jól is néznénk ki, ha nem lehetne ma anélkül golyóstollat gyártani, hogy megvásárolnánk feltalálójától, Bíró László Józseftől, vagy ma élő jogutódjától ennek a jogát” – mondja dr. Zábori Zoltán, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának főosztályvezetője.

Fejben ott vagyunk

Feltaláló nemzet-e a magyar? Ha visszatekintünk, úgy tűnik, nagyon is azok vagyunk. Már az 1700-as években rajtunk ámult Európa, jobban mondva Kempelen Farkas beszélőgépén, később pedig híres sakkgépén (rögtön jegyezzük is meg, a sakkautomatában volt egy kis csalás, vagyis egy sakkozó ember, ami kizárja a találmányok sorából), kicsit később pedig már Farkasfalvi Ferenc ügyvéd neve forgott közszájon, aki 1821-ben kapott szabadalmat rézből készült búvárkészülékére.

A 20. század már egyértelműen a feltalálók évszázada volt világszerte, így hazánkban is. Csak Magyarországon 1900 és 1999 között több mint 200 ezer szabadalmat jegyeztek be, ezek közül 80 ezer magyar eredetű volt. Széles spektrumon mozog a hazai találmányok listája: Schwarz Dávidnak az alumínium léghajót, Eötvös Lorándnak a torziós ingát, Selye Miklósnak a nyugtatót köszönheti a világ, a fent említett napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés Telkes Mária nevéhez fűződik (igaz, ő Amerikában dolgozott), és akkor az olyan kiválóságokról, mint a Rubik-kocka, még nem is beszéltünk… De manapság sem kell a szomszédba mennünk kiváló ötletekért: az üvegbetontól a soha nem nyugvó Gömböcig rengeteg találmány köthető ma is magyar alkotók nevéhez. Hazánk legjelentősebb szabadalomtulajdonosai közül az első három kivétel nélkül gyógyszergyártó cég, első helyen a Richter áll, 1646 szabadalommal, de szorosan a nyomában van a Bayer és a Chinoin is.

Jó, ha tudnak róla 
Sokan pórul jártak már, ezért a feltaláló leginkább magát, vagyis saját szellemi tulajdonát védi, amikor bejegyezteti találmányát. Daisuke Inoue például foghatta a fejét, amikor az általa feltalált karaokegépek világsikerré váltak. Utólag szabadalmaztatott ugyan néhány, a gép tisztítására szolgáló szert, ez azonban csak aprópénz volt az eredeti találmány bevételeihez képest. Szomorú lehetett Douglas Engelbart is, aki 1968-ban ugyan szabadalmaztatta a számítógép kezeléséhez mára elengedhetetlen egeret, ám az csak jóval később lett népszerű és elterjedt, szabadalma közben lejárt, így jóformán semmit sem keresett találmányán. Az egész világ számára elérhetővé tette ingyen találmányát Sir Tim Berners-Lee, az internet (egész pontosan a World Wide Web) atyja, pusztán emberbaráti gesztusként. Mikhail Kalasnyikov viszont hazafias érzelmektől fűtve nem kért pénzt az AK–47-es kifejlesztéséért. Mint mondta: Oroszország érdekében alkotta meg a halálos karabélyt. A Tetris atyját, Alekszej Pajitnovot viszont épp az orosz állam fosztotta meg szabadalmának jogaitól, ugyanis a programozó a Tudományos Akadémia munkatársaként találta fel szerintük a játékot, amit ezért nem jegyeztethetett be saját munkájaként, így pedig a hatalmas bevételek évekig az orosz kormány kasszáját duzzasztották.

 

Nobel-díjas tudósaink közül
Oláh György 13,
Szent-Györgyi Albert 3,
Zsigmondy Richárd 2,
Gábor Dénes és Hevesy György 1-1 szabadalmat jegyeztetett be.

 

A legtöbb szabadalommal bíró magyar feltalálók mind a gyógyszeriparban tevékenykedtek:
1. Szporny László: 321 magyar és 2008 külföldön bejegyzett szabadalom
2. Szántay Csaba: 267 magyar és 1098 külföldön bejegyzett szabadalom
3. Harsányi Kálmán: 156 magyar és 640 külföldön bejegyzett szabadalom

 

120 éve,
1895 júliusában fogadta el az Országgyűlés az első önálló magyar szabadalmi törvényt, amely kisebbnagyobb módosításokkal 75 évig hatályban volt.

Címkék: tudomány, kutatás-fejlesztés-technika, találmány

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!