A tombolás ideje

Párválasztás,  rituális démonűzés
Egymást érik januárban-februárban az esküvői kiállítások, mire ez a nagy kepesztés? Nos, nem véletlen az ilyesfajta „fehérruha”bemutatók időzítése, mivel a vízkereszttől hamvazószerdáig (a húsvétot megelőző 40. nap) tartó farsangi szezon után jön a 40 napos húsvéti böjt, amikor is a néphagyomány szerint nem ildomos, sőt tilos volt esküvőt tartani. Ilyenkor küldtek a lányok bokrétát a kiszemelt áldozataiknak, amit a farsang farkán (a karnevál idején, idén február 15–17.) aztán a behódolás jeleként a bepalizott pali kitűzött a kalapja mellé. Az eljegyzést jelző virágbeszédet az utolsó víg napjukat élő legények szervezte bálok tették teljessé. Mert a farsangi időszak lényege – amire aztán a keresztény liturgia ta  padt – a töltekezés, a mulatság volt, legvégén a beöltözős háromnapos ünneppel, a farsang farkával, a télbúcsúztatóval/tavaszköszöntővel, ahogy a mohácsi sokácok hagyománya is ezt őrzi a busójárással, ágyúdörgéssel, szalmabábú- és koporsóégetéssel. Ennek kifinomultabb formája a nagymúltú velencei karnevál (január 31.–február 17.) és a látványos riói szambaparádé (február 13–17.)

Mesés, rémisztő, dögös, látványos
A jelmezkölcsönzőket leginkább februárban özönli el a maszkokra vágyók hada. A legkisebbeknél az idén a gyermekcsatornákon megszeretett mesefigurák maszkái a legkeresettebbek, és a magyar mesefilmek alakjai ezek közül is a legkedveltebbek (Vuk, Misi mókus, Süsü), bár sokan szeretnének foltos dalmata kiskutyának is beöltözni a 101 kiskutya rajzfilm hatására, de kapósak az Angry Birds-jelmezek, valamint a Gru című animáció sárga minyonjainak kelléktára is. A kiskamaszoknál, elsősorban a fiúknál ellenben nem az édibédiség, hanem a minél rémisztőbb kinézet elérése a cél – legyen fekete a csuklyás palást, az orcán a Sikoly horrorfilm álarcával! Csatlakoznak: múmia, Frankenstein szörnye. Ehhez persze a szülőknek is van egy-két szava, s ha a csemete például sokadik Pókembernek szeretne látszani, inkább a látványosabb kalóz, Robin Hood, indián, lovag jelmezébe bujtatnák. Engedékenyebb anyukák esetében a Tini nindzsateknőcök páncélját ölthetik magukra. Persze nem a lányok, náluk még mindig a Csipkerózsika, Hamupipőke a menő. A tükörtojásos spenót jelmez pedig már a múlté… A fölnőttek szeretnek összeöltözni, viszik a Kleopátra–Julius Ceasar kombót, férfitársaságok az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elv alapján négy muskétásként csatolnak kardot. De sokban függ a választás attól, kényszer vagy éppen vágyfokozás céljából öltenek magukra jelmezt a bálozók: valaki csak az utcai ruhára teríti a vámpírpalástot, szemben az egyenruhát (matróz, katona) csábításra használó férfiakkal vagy a szexis, dögös vampnak magukat kiadó csinibabákkal.

Farsangi fácán Bár a fácántyúk már nem vadászható, kakast olykor lehet lőni, a szárnyas húsa levesnek, sültnek kiváló. Régi téli étel.
Fácánleves: Végy egy fácánt! Tisztítsd meg tollától, zsigereitől, oszd részeire, és tedd fedő alá forró vízbe. Másfél órán át izzadjon a pokol lassú tüze felett, és ezalatt pucolj öt szál répát, két gyökeret, egy karalábét, egy zellert, két vöröshagymát, három gerezd fokhagymát, két közepes paradicsomot, kelkáposzta magányos levelét, majd add mindet a várakozó fácán levéhez, és miután tettél hozzá borsot, kiskanálnyi borsikafüvet, némi szerecsendió-reszeléket, petrezselymet, másfél órán át, gyöngyöző vízfelszín mellett hagyd, hogy aranyló színű levessé álljon össze. A főzés vége előtt egy órával sózd. Levét forrón szűrd le, alkotóit külön tálald, az szárnyas húsa áfonya lekvárjával, tormával is kiváló.
Fácánsült: Végy egy fácánt! Ne azt, amit megfőztél már levesnek. Tisztítsd meg tollától, zsigereitől, majd szurkáld meg a madár húsát több helyen is késhegyével, a támadt réseket töltsd meg zsíros, sós szalonna apró darabjával, társul pedig lapra vágott fokhagymát illessz mellé. Ha már úgy néz ki a csupasz madár, akár egy sün, tedd tepsibe, édes borral, jófélével, mondjuk szamorodnival locsold gyöngén, tehetsz mellé almadarabkákat, majd fedd le röpke negyven percre, süsd 200 fokon, majd fedd fel az étket, és folytasd a sütést, mígnem sültre emlékeztet a bőre színe. Vigyázz, a fácán húsa száraz, ha túl sokáig sütöd, elveszíted vacsorádat!

Farsangi mű ajánló: -  Pieter Bruegel: Farsang és böjt harca (1559, festmény) -  Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya vagyis a dámák diadalma fársángon (1798, furcsa vitézi versezet) -  Gaetano Donizetti: Farsangi kalamajka, avagy A torkos csütörtök (1829, vígopera) -  Krúdy Gyula: Pesti farsang  (1912, novella) -  Márffy Ödön: Farsang  (1924, festmény) -  Poldini Ede: Farsangi lakodalom (1926, vígopera) -  Karel Gott: Lady Karnevál  (1968, sanzon) -  Alejo Carpentier: Barokk zene (1974, regény)

Tomboljunk vagy táncoljunk?
Illedelmesen, szép ruhában, könnyedén és kecsesen, a partnert nem magunkhoz ölelve… Ez a társastánc lényege. Bálokon. Viselkedés és szerepjáték, önkifejezés és romantika, örömforrás és testgyakorlat. Valójában érintkezés. Úgy hívjuk, tánc, a német tanz szóból származik, ám mindaddig, amíg át nem vettük ezt a szót, mi, magyarok a tombolás szót használtuk, ha zenére mozdult a lábunk és ritmusra emelkedett karunk a magasba. A farsangi tombolás, persze, más, hiszen a mulatságokon hasznos, ha kitombolja magát az ember, böjt idején ugyanis, ahogyan húst enni sem, táncolni sem illendő önfeledt módon. Voltak idők, főként babonából, amikor tiltották az éjszakai, ünnepi és böjti táncolást, mondván, az ördög szállja meg a testet, de később, felvilágosodván, térben és időben már kifejezetten előkelő dolognak számított, ha valaki finom úriember és -asszony módjára kereng a másik körül, zene ritmusára. Elvált, persze, egymástól népi és úri tánc, a földhöz közelebb élők mintha többet megőriztek volna a lélek tombolásának megmutatásából, és csak a parókák alá rejtőző, orcájukat legyezővel illegető úrhölgyek fogták vissza előtörő érzelmeiket – ideig-óráig. Magyarországon még a 19. században sem becsülték sokra a nemzetközi mozdulatsorokat, Csokonai például hasonlítani sem tartotta szükségesnek a „minétet, anglus kontratáncot, alla polkát, stájerest, galoppátát, straszburgert, hanákot, valcerest, mazurkát, szabácsot, kozákot” az érzelmes magyar tánchoz. Manapság, persze, mindegy, hogy polka vagy keringő, csárdás vagy palotás, a lényeg, hogy ha már szól a muzsika, tudjunk rá mit lépni.

Muzsikáló tavaszváró
Bár sokan a keringőt tekintik igazi farsangi báli muzsikának, a zeneszerzők olykor komoly üzenettel lepik meg a jókedvű közönséget. Claudio Monteverdi például 1607 farsangjára időzítette első operáját, a L’Orfeót. Ez a mű azért is zenetörténeti érdekesség, mert az úgynevezett dramma per musica később már opera néven fut a zeneművek között. Monteverdi szakított a kor divatos és megszokott hagyományaival, és zenéje már nem csupán a fülnek és a léleknek szóló alkotás volt, hanem műveltséget is adott – a reneszánsz örökéül, persze, az ókorból, a mitikus időkből. Monteverdi is ezért állította művének középpontjába Orfeuszt, aki még a vadakat is képes megszelídíteni zenéjével, arról nem is szólva, hogy példája reményt adott a hitehagyottaknak és magányosoknak, üzenete pedig világos volt: küzdelem és áldozat nélkül nincsen újjászületés.

Állítólag már a Krisztus előtti 10. században is maszkokban, testük kifestésével ünnepelték a jobb idő beköszöntét őseink. Egyiptomban Isis és Ápisz tiszteletére rendezett események, a görögöknél, rómaiaknál a bacchanáliák, szaturnáliák tekinthetők a karneválok elődeinek.

A legbizarrabb jelmezek persze egyedi gyártásúak, és sokat elárulnak készítőjükről. Láttunk már érett pattanásnak, nemi szerveknek, öngyilkos terroristának, pirítósnak, nem tiszta tisztasági betétnek, Facebook-alapértelmezett profilképnek, WC-papírnak, „Barbie baba dobozban”-nak öltözött jópofaságokat.

Tombola
Nem összetévesztendő, hogy míg a magyar ember egykor tombolt, ha táncolt, a farsangi tombola olasz eredetű szó, és azt jelenti, összekeverni. Mármint a számokat, amiket aztán kihúznak egy kalapból, és tulajdonosai jutalmat kapnak.

Féláras torkosság
A farsangot lezáró húshagyókedd előtti hét negyedik napja a torkos csütörtök. Ilyenkor illik jól telezabálni magunkat, főleg zsíros ételekkel, készülve a kitartást igénylő böjti időszakra. Magyarországon turisztikai célokból élesztették újra a torkos csütörtök hagyományát 2006-ban, de a szokással ellentétben a hamvazószerdát követő napon (idén február 19-én) lehet fél áron fogyasztani az akcióhoz csatlakozó éttermekben.