Semmi értelme, hogy a képviselők töltsék ki jól-rosszul a vagyonnyilatkozatukat, amikor az állami adatbázisokban minden fontos információ rendelkezésre áll. Így az lenne a célszerű – magyarázta Harangozó Tamás, az MSZP korrupcióellenes csomagjának egyik készítője –, hogy azon a napon, amikor a honatyák, önkormányzati vezetők, állami szervek tisztségviselői kötelesek számot adni vagyonukról, a közhiteles nyilvántartások adjanak ki számukra igazolást.
Magyarán: a földhivatal listázza, hogy az adott pillanatban mennyi szántót, erdőt, háztelket, gazdasági és lakóingatlant birtokol az adott személy. Ami a bevételeket illeti, azokat a NAV igazolhatja az adóbevallás segítségével, az autót pedig az önkormányzat súlyadó-nyilvántartásából lehetne lekövetni. A cégekről pedig a cégbíróság információi rajzolnak hiteles képet. Következésképpen a vagyonbevallóknak semmi más dolguk nem lenne, csak a kiadott információs íveket összefogni és leadni. Ráadásul ennek a megoldásnak nagy előnye, hogy az adatbázisokba senki nem piszkálhat bele. Az viszont kérdés, hogy mit kezd a rendszerrel az ellenőrizhetetlen jövedelmekkel, például a baráti kölcsönökkel.
Harangozó szerint már az érdemben fehérítené a bevallási gyakorlatot, ha meg kellene nevezni a kölcsönadót.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!