Körmére ég a kormánynak az évi rendes konvergencia- program, melyet illik április 15-ig benyújtani. Úgy tűnik, továbbra sincs jobb ötlete a gazdaságpolitikának, mint a lakosság egyre rafináltabb sarcolása.
A kormánynak bizonyítania kell az Európai Bizottság számára: képes betömni az idei költségvetésben tátongó 100-150 milliárdos és a jövő évi költségvetést veszélyeztető 300-400 milliárdos lyukat. Mindez ahhoz szükséges, hogy ne lépjék túl az államháztartási hiánynak a GDP 3 százalékában meghúzott mértékét.
A napokban kiszivárgott kormányzati elképzelések szerint három területet is megcsapolnának. Így megsarcolnák a pénzügyi tranzakciókat, legalább 100, legfeljebb 200 milliárd forint bevétel reményében, azután elvonnának a minisztériumoktól 40 milliárdot, s még a gyógyszerkasszán is spórolnának valamennyit. Nos, miután a tárcáktól már tavaly is elvontak 220 milliárdot, az újabb 40 milliárd a működőképességet veszélyezteti. A korábbi támogatási mérték töredékére zsugorított gyógyszerkasszákat pedig láthatóan olyan présnek tekinti a kormány, melyen mindig csavarhat egyet. – A cégekre nehezedő terhek miatt a mással nem helyettesíthető gyógyszerek kivonására is sor kerülhet, ez pedig súlyos egyéni és társadalmi következményekkel járhat – nyilatkozta erről Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese.
A legnagyobb vihart a pénzügyi mozgásokat érintő tranzakciós adó kavarta. – A tranzakciós járulék 2013-tól megjelenhet a költségvetési bevételek között, ennek mértéke a tranzakció egy ezreléke lehet – fogalmazott Orbán Viktor pénteken. A banki átutalások, a készpénzfelvételek, a bankkártyás vásárlások, illetve a sárga csekkes befizetések adóztatásának terve ezer sebből vérzik. Eleve feltűnő, hogy a részvénykötések és a devizaügyletek mentesek maradnának. Más szóval, nem a spekuláció és a forró pénzek megadóztatására irányuló, úgynevezett Tobin-adóval van dolgunk, hanem egy másik közgazdászról elnevezett, úgynevezett Spahn-adóval, mely a lakossági ügyleteket terheli, így végső soron a bérből, fizetésből élők fizetik a cechet. Nem véletlenül hívták fel a figyelmet az elemzők, hogy ez egy „extra szja”. Könnyű ugyanis kitalálni, hogy a pénzintézetek ügyfeleikre terhelik a számlát. Arról nem is szólva, hogy még ezrelékes kulcs esetén is komoly elvonásról van szó, mert egy átlagos magyar család legalább két-háromszorosan adózna a teljes jövedelme után, hiszen mind a bevételekből, mind a kiadásokból lecsípne az állam. Becslések szerint az elvonás nagyjából a családi adókedvezményeknek visszavételét jelenti.
Az külön érdekessége az úgynevezett Spahn-adóknak, hogy az Európai Központi Bank álláspontja szerint ezek az adók torzítják a pénzügyi rendszert. Igaz, az efféle európai aggályok nem szokták zavarni a hazai unortodox gazdaságpolitikusokat. Ezért újabb reneszánsza jöhet a kissé divatjamúlt pénztári és díjbeszedős ügyleteknek, előtérbe kerülhet a készpénzhasználat, s további betétek, megtakarítások vándorolhatnak a határon túlra. Magyarán a fekete- és a szürkegazdaság nyerne teret.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
