Az új adórendszer miatt 264 ezer kormánytisztviselőnek és közalkalmazottnak ki kell egészíteni a fizetését ahhoz, hogy ne kapjon kevesebb pénzt, mint tavaly.
A januári fizetésük átutalása után szembesültek a 16 százalékos, egykulcsos adó bevezetésének következményeivel a közszféra dolgozói: mintegy 700 ezer kormánytisztviselő és közalkalmazott csaknem felének – a kormány ígérete szerint – ki kell egészíteni a fizetését. A kormány még 2010 végén úgy döntött, hogy 22 milliárd forintot biztosít idén kompenzációra, bevallva ezzel, hogy mégiscsak lesznek vesztesei az új adórendszernek. A szakszervezetek 80 milliárdot kértek erre a célra. Kónya Gusztávné, aki a közszféra dolgozóinak részszövetségét a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnökségében képviseli, lapunknak azt mondta: egy gyorsfelmérésükből kiderült, hogy a közintézmények alkalmazottainak több mint felénél szükség volt a bérkompenzációra, de ez csak a bér szinten tartását biztosítja. A korosztályi összetétellel is magyarázható ugyanis, hogy alig 10-20 százalékuk tudja igénybe venni az adó szempontjából a gyermekkedvezményt. A legtöbb problémát egyelőre az jelenti, hogy a munkáltató – például a bölcsődékben – nem töltette ki a dolgozókkal a család jövedelmére vonatkozó nyilatkozatot. Aki pedig időben nem nyilatkozott január 15-ig, visszamenőleg nem juthat a bérkiegészítéshez. Pécsről többen azt jelezték, hogy mivel élettársi kapcsolatban élnek, nem vehetik igénybe a családi kedvezményt.
A kompenzáció ellenére az már bizonyos, hogy a közszolgák egy részének csökkent a reáljövedelme, mert a kormányhivatalokban, s más közintézményekben kisebb lett a cafeteriakeret. Legfeljebb ebédjegyet kapnak a dolgozók, a rendőrségi közalkalmazottaknak például már nem is jár az étkezési utalvány, a ruhapénz és BKV-bérlet.
A legrosszabbul az eddigi adatok szerint a munkaügyi központok dolgozói jártak, hiszen drasztikusan, az eddigi 30 százalékról 10 százalékra csökkentették a jól dolgozók pluszjuttatását. A hivatalos indoklás szerint a költségvetés személyi juttatások előirányzatának számadatai, illetve az illetményeltérítések fedezete nem áll rendelkezésre. A több ezer munkavállalót érintő probléma súlyát jelzi, hogy például az egyik munkaügyi kirendeltségen dolgozó, középfokú végzettséggel rendelkező ügyintéző eddigi havi bruttó 210 ezer forintos keresete 27 ezer forinttal lett kevesebb annak ellenére is, hogy egy gyereket nevel. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete ezért Matolcsy György nemzetgazdasági és Navracsics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszternek címzett levélben a döntés felülvizsgálatára kéri a kormányt, jelezve, hogy készek keményebben is fellépni az ügy érdekében.
Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára úgy nyilatkozott: már vizsgálják annak lehetőségét, hogy utólag azok a dolgozók is hozzájussanak a kompenzációhoz, akik késve adják le nyilatkozatukat. „A kormány és az Országgyűlés szándéka egyértelmű volt: mindenkinek, aki a közszférában dolgozik, ne csökkenjen a nettó keresete. A nettó keresetnél figyelembe kell venni a családi adókedvezmény összegét, amely értelemszerűen a két szülőnek, a házas- vagy élettársnak jár” – tette hozzá.
Az MSZP felszólítja a Fideszt, hogy azonnal vonja vissza a semmisségi törvényjavaslatot, amellyel nyílt támadást indított a független igazságszolgáltatás és a rendőrség ellen – jelentette ki Harangozó Tamás országgyűlési képviselő. A törvényjavaslat a rendőrség minden tagját megalázza, törvényi szintre emelik, hogy minden magyar rendőr hazudik és hamis adatokat ad ki hivatalos okiratként. A javaslat lényege, hogy a 2006-os őszi zavargások kapcsán hozott bírósági ítéletek, határozatok, amelyek rendőri tanúvallomások vagy jelentések alapján születtek, visszamenőlegesen megsemmisítendőek. Ezt a javaslatot a FIdesz-KDNP frakciószövetség egyhangúlag támogatta pénteken. A szocialista politikus úgy vélte: a javaslat alapjaiban rengeti meg a társadalom bizalmát a független ügyészségben és a bíróságokban is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
