Márciustól kilencven helyett hatvan nap után kapcsolhatják ki a szolgáltatók a gázt és az áramot azoknál, akik nem egyenlítik ki számláikat.
Az Esély nevű társadalompolitikai folyóirat által készített tanulmány szerint a közműtartozással rendelkezők száma 2003 és 2009 között 596 ezer emberről egymillió 129 ezerre nőtt. Emellett mintegy ötmillió fogyasztó rendelkezik határidőn túli hátralékkal. Az egy főre jutó tartozás átlagos összege így harminckétezer forint. Hátralékos fogyasztók és hosszú távú tartozások a távhő esetében a leggyakoribbak.
A szolgáltatók egytől egyig üdvözlik a kikapcsolási határidő rövidülését. A türelmi idő meghosszabbítása ugyanis csak növeli a tartozások mértékét. Bálint Norbert, a FŐGÁZ szóvivője szerint azért jó megoldás a türelmi idő rövidülése, mert hatvan nap alatt nem tud olyan mértékben eladósodni a fogyasztó.
– Kilencven nap alatt a fűtési szezonban akár százezer forintos összegeket is fel lehet halmozni hátralékként. A türelmi idő csökkentése örvendetes, ám a legfontosabb dolog az lenne, ha a fogyasztó gondjával mihamarább a szolgáltatóhoz fordulna. A bajba jutottak azonban nem jelentkeznek a gázszolgáltatónál, nem keresik a megoldást arra, hogy még idejében tegyenek az eladósodás ellen, mivel többségük szégyelli a kialakult helyzetet – tette hozzá Bálint Norbert.
Jelenleg a szolgáltatások kikapcsolásához hosszú út vezet, viszonylag sok lehetősége van az eladósodott fogyasztónak. Közműtartozás esetén kilencven napig nem lehet kikapcsolni a szolgáltatást. Ez idő alatt három felszólítást kap a fogyasztó, amelyben tájékoztatást adnak a részletfizetés és a haladékkérés lehetőségeiről. Ha kilencven nap után sem egyenlíti ki tartozását, a szolgáltató felajánlja az előre fizetős óra felszerelését. Amennyiben a fogyasztó nem fogadja el ezt a lehetőséget, akkor kerül sor a szolgáltatás megszüntetésére. A visszakapcsolás körülbelül tízezer forintba kerül.
Boross Norbert, az ELMŰ-ÉMÁSZ kommunikációs igazgatója a márciustól bevezetett rendről a következőket mondta:
– Ez gyakorlatilag a régi, 2008-as visszaállítása. A gazdasági világválság miatt növelték kilencven napra a tartozási időt. Akkor a fogyasztók helyzetének könnyítését remélték, ám pont fordítva sült el. Egy-két hónap alatt áramból körülbelül tíz-húszezer forint tartozást lehet felhalmozni, kilencven nap alatt azonban ennek a többszörösét is. „Mágikus határértékként” az ötvenezer forintot szokták emlegetni. Az e feletti tartozásokat már sokkal nehezebben törlesztik.
– A türelmi idő rövidítése visszaállíthatja a fizetési fegyelmet?
– Úgy gondoljuk, hogy a hatvan nap is sok, mi a harminc nap visszaállítását szerettük volna. Ha egy fogyasztó látja, hogy bajban van, ennek az időnek elégnek kell lennie ahhoz, hogy felvegye a kapcsolatot a szolgáltatóval. A fizetési felszólítások mellé minden esetben csatolunk egy tájékoztatót a részletfizetési lehetőségekről, haladék igényléséről.
Emellett úgy gondoljuk, hogy az előre fizetős rendszerek bevezetése megoldást nyújthat a problémára. Angliában például a legtöbb bérlakásnál ezt használják, mivel a főbérlővel való elszámolást is könnyíti. A sajtóban azonban rendkívül rossz ennek megítélése.
A FŐGÁZ szóvivőjét, Bálint Norbertet arról is megkérdeztem, mit gondol a januárban Nagykanizsán történtekről, ahol egy több mint félmillió forint tartozást felhalmozott társasházban, többszöri felszólítás után kikapcsolták a gázt.
– Úgy gondolom, hogy a gázszolgáltatóknak nem érdekük a kikapcsolás, sokkal inkább az, hogy a fogyasztók fogyasszanak. Éppen ezért inkább a kompromisszumok megtalálását kell ösztönözni.
– A nagykanizsai eset nem sérti az októbertől áprilisig tartó, úgynevezett kikapcsolási moratóriumot?
– A gáztörvény nem rendelkezik kikapcsolási moratóriumról, így nem is sértheti azt.
A Magyar Gázipari Egyesülés adatai szerint, míg 2010 májusában negyvenezer fogyasztónál kapcsolták ki a gázszolgáltatást, addig novemberben és decemberben már hatvanezernél.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
