A költségvetés sebtében való átszámolását követően bejelentett 320 milliárdos kiigazítással aligha értünk a megszorítások végére. A 2012-re vonatkozó félszázalékos növekedési prognózis ugyanis épp egy százalékkal optimistább a konzervatív becslésektől. Ami azt jelenti, hogy még 300 milliárd hiányozni fog valahonnan. Nem kizárt, hogy a nagyjából ennyire taksálható magánnyugdíjvagyon államosítása is szerepel a tervekben.
A 2012-es költségvetés átszámolására azért került sor, mert a 268 forintos eurót és a jövő évi 1,5 százalékos gazdasági növekedést immár a kormány sem tartja reális elképzelésnek. Nos, az új pálya paraméterei sem megnyugtatóak. Könnyen elképzelhető, hogy a 300 forintos eurón is túllép a devizapiac, de legalább van rá esély, hogy bejön a kormányzati prognózis. Ezzel szemben, a fél- százalékos növekedési terv szinte biztosan túl optimista. Nem az a baj, hogy a piaci elemzők egy része 2 százalékos visszaesést vár, hanem hogy a konzervatív várakozások is mínusz(!) fél százalékon állnak.
Aligha remélhetjük tehát, hogy a most bejelentett kiigazításokkal immár működőképes a jövő évi költségvetés. Valahonnan ugyanis elő kell majd keríteni azt a hiányzó 1 százalékot (a GDP plusz fél és mínusz fél százaléka közti különbséget), vagyis további körülbelül 300 milliárd forintot. De ne szaladjunk ennyire előre, lássuk előbb azt a 320 milliárdos megszorítást, amiről a héten döntött a kormány, s amellyel a feltételezett félszázalékos növekedési pályához igazodott a költségvetés.
A 320 milliárdból 200 milliárd mögött nincs érdemi döntés, annyi történt, hogy a költségvetési tartalékok kétharmadát zárolták. Ennek csak akkor lesz húsba vágó következménye, ha jövőre mélyül az eurózóna válsága, akkor ugyanis elegendő tartalék híján, évközben kell majd újra igazítani a költségvetésen. A mostani kiigazítás maradék 120 milliárdjából 52 milliárd afféle „fekete ló”, semmit sem tudunk róla. Több fejezetben módosítanak sok-sok kis tételt, ami szintén nem túlságosan megnyugtató. Az ilyenkor szokásos fűnyíróelv minden értelmet nélkülöző forráselvonásokhoz vezet.
Tisztán látszik viszont 68 milliárd forint. Amiből 20 milliárdot a dohánytermékek jövedéki adójának megemelése hozhat, míg évi 48 milliárd abból származhat, hogy határozatlan időre prolongálták a megmaradt magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseinek állami elvonását. Nem kizárt, hogy a kormánynak immár a második pillérhez ragaszkodó 100 ezer pénztártag nyugdíjcélú megtakarításaira fáj a foga. Körülbelül 300 milliárd forintról van szó, ami jövőre, újabb egyszeri tételként áthidalhatná a félszázalékos növekedési terv, s a konzervatív becslések szerint is félszázalékosra várható gazdasági visszaesés közti költségvetési szakadékot.
Az elhibázott gazdaságpolitika telhetetlen bendő. A félszázalékos visszaesés ugyanis konzervatív becslés, aminél szinte mindenki többet vár. Félszázalékonként kell 150 milliárd a költségvetés egyensúlyban tartásához. És akkor még csak 2012-ről beszéltünk. A magánkassza maradékának esetleges einstandja is csupán egyszeri tétel. Lassan elfogynak a kormány által felélhető tartalékaink.
F. S.
Az MSZP a költségvetés visszavonását követeli a kormánytól, és „valódi újratervezést” tart szükségesnek. Józsa István, az MSZP frakcióvezető-helyettese szombati sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a gazdasági növekedést serkentő, a lakossági terheket csökkentő költségvetést kell összeállítani, amely finanszírozható, és bizalmat ébreszt az Európai Unióban, valamint a Nemzetközi Valutaalapban. A szocialista politikus szerint, ha a költségvetés így marad, bizonytalanná válik a nyugdíjak kifizetése.
Lerontotta a Budapest Bank, a K&H, az FHB, az Erste és az MKB osztályzatát a Moody’s hitelminősítő. Az indoklás szerint három fő oka van a leminősítésnek. Az érintett bankok kintlévőségeinek minősége a vártnál gyorsabban romlott, és várhatóan 2012-ben tovább romlik. Nőtt a nyomás a bankok profitrátájára és tőkéjére is, részben a végtörlesztés miatt. Harmadrészt a külföldi tulajdonú bankok anyabankjainak magyarországi befektetési elkötelezettsége is gyengült.
Mire kell a jegybanki tartalék? Költségvetési lyukat nem tud foltozni a jegybanki tartalékból a kormány, bármennyire is szeretné. Ez ugyanis ellentétes az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szabályaival. Amíg tehát az EU és az IMF segítségére szorul az Orbán-kabinet, hiába a kétharmados parlamenti többség, nem dézsmálhatják meg a tízezermilliárd forintnak megfelelő jegybanki tartalékot. Akkor miért szorítják a hurkot Simor András MNB-elnök körül? Nos, az úgynevezett mennyiségi lazítás itthoni meghonosításának terve lehet a magyarázat. A jegybank kötvények vásárlásával finanszírozhatna beruházásokat. Termelő beruházások esetén még a tartalékra sem lenne szükség, hiszen az új ipari kapacitások és kibocsátások fedeznék a pénznyomtatást. Jelenleg mégis ellenáll ennek az MNB. Aminek az lehet az oka, hogy a kormányzat látványosan improduktív beruházásokat (stadionépítkezések, fociakadémiák) erőltet. Ezek finanszírozása azonban komoly veszélyekkel járhat, mert vagy a tartalékokhoz kellene hozzányúlni, vagy szabadjára kellene engedni az inflációt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
