Az afganisztáni kormány és a koalíciós hadsereg kudarcot vallott: nem sikerült biztonságot teremtenie az országban – ismerte be a magas rangú vezetők közül elsőként Hamid Karzai elnök a BBC-nek adott interjújában.
– 2005 óta folyamatosan romlik a biztonsági helyzet, és a kormányellenes erők ellenállása növekszik – nyilatkozta Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója a VH-nak. – A nemzetközi erők miután megdöntötték a tálib rezsimet, katonai értelemben nem határozták el, hogyan folytassák. A szövetségesek létszáma a megszálláshoz kevés volt, és az afgán erők kiképzése pedig, amelyre 2007 óta egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek, nem túl hatékony. Sőt, mióta a tálibok tudják, hogy 2014-re a szövetséges erők döntő többsége kivonul, a hatalomátvételre készülnek – mondta a biztonságpolitikai szakértő, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Burhanuddin Rabbani volt afgán elnök meggyilkolása, vagy a kabuli amerikai nagykövetség elleni merénylet is a tálibok térnyerését jelzik.
– A kormány az ország területének csak kis része felett tud ellenőrzést gyakorolni. Ahhoz, hogy a vezetés hatalma stabil legyen, nemcsak katonai, hanem a politikai és a gazdasági kérdéseket is meg kellett volna oldaniuk Karzaiéknak és a nyugati szövetségeseinek, de ez csak részben sikerült. Ugyanakkor jelentős eredményeket is felmutathat a kormány az egészségügy, oktatás és a nők egyenjogúsága terén, de ezek hatásait csak hosszú távon lehet majd érzékelni – nyilatkozta Tálas.
A Stratfor amerikai stratégiai kutatóintézet egy nemrég kiadott elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai-pakisztáni viszony és egyben az afganisztáni háború is fordulóponthoz érkezett. A posztjáról szeptember végén távozó amerikai vezérkari főnök, Mike Mullen a The Wall Street Journalnak adott nyilatkozatában először mondta ki azt, amit mindig is rebesgettek: hogy a pakisztáni titkosszolgálat (ISI) támogatta a Rabbani haláláért felelős Hakkani-hálózatot. Az amerikaiak – állítja a Stratfor – már nem szorulnak rá a pakisztáni segítségre, ezért a terrorista és lázadó szervezeteknek nyújtott támogatás felett sem hunynak többé szemet.
– Ha a NATO-csapatok elhagyják Afganisztánt, akkor a környező nagyhatalmaknak szerepe változni fog. Oroszország, India, Pakisztán, Irán és Kína eddig abban voltak érdekeltek, hogy az USA a térségben le legyen kötve, és támogatásukért cserében különböző politikai alkukra bírják rá az USA-t – véli Tálas. – Pakisztán eddig azokat az afganisztáni szervezeteket támogatta, amelyek valamilyen módon az örök ellenségnek, Indiának is ártani akartak. Ha nyugati erők elhagyják az országot, ez a hozzáállás is megváltozhat. Az, hogy a környező államok a hatalmat hogyan fogják újraosztani, azt egyelőre nem tudni, de biztosan nem lesz békés, és a tálibok visszatérhetnek – mondta a szakértő.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
