Miközben a világ egy hollywoodi színész HIV-fertőzésén csámcsog, zajlik az Európai HIV és Hepatitis Szűrési Hét, amelynek fő üzenete: a diagnózis az életet és nem a halált jelenti. Az elmúlt években bizonyítást nyert, hogy a kezelt HIV-fertőzés nem adható át. Ezt kellene inkább kiolvasni a Charlie Sheen-történetből ahelyett, hogy a betegséget újra morális ügyként kezelik. Hazánkban továbbra is tabusított a fertőzés, éppen ezért nagyon kevesen járnak szűrésre. A kezelési lehetőségekben viszont Magyarország kiemelkedően teljesít.
Az utóbbi években bár nem volt nagy áttörés a HIV/AIDS kutatások terén, több korábbi feltételezést alakítottak ténnyé átfogó vizsgálatok. A legfontosabb megállapítás mind közül: hogy a gyógyszerekkel kezelt HIV-fertőzés nem terjed tovább. 40 ezer óvszer nélküli közösülés során, ahol a pár egyik tagjában gyógyszerrel méréshatár alatt tartott HIV, az emberi immunhiányt elősegítő vírus jelen volt, egyszer sem adta át a fertőzést a beteg partner az egészségesnek. Ez nem pusztán az egészségesek számára jelenthet némi megnyugvást.
„Számomra vége a szorongásnak – mondja egy HIV-fertőzött férfi. – Tőlem senki nem kaphatja meg a betegséget. A hiedelmekkel ellentétben ugyanis a HIV-fertőzött nemhogy nem akarja átadni másnak a betegségét, de nyomasztja is ez a lehetőség.”
„Hasonlóan nagy előrelépést jelent két nagy európai vizsgálat eredménye, amely azt igazolta: még az óvszernél is nagyobb biztonságot jelent a HIV gyógyszeres megelőzése, amely fertőzött partnerrel élők, szexmunkások stb.) számára hozhat megkönnyebbülést, és bárkinek, aki aggodalom nélkül szeretne szexuális életet élni” – mondja el Bereczky Tamás. Az aktivista, aki maga is HIV-fertőzött és a páciensek közösségének képviselőjeként minden komolyabb nemzetközi HIV/AIDS eseményen részt vesz, arról is beszámolt, hogy a klinikai vizsgálatok mára összesített eredményei azt mutatják: ha egy HIV-fertőzött minél előbb kezdi el szedni a gyógyszerét, annál jobbak az életesélyei. Tehát nem szabad megvárni a tünetek jelentkezését, a vírus elszaporodását. Az elmúlt napokban Luxemburgban tartott HIV/AIDS Civil Egyeztető Fórumon az európai országok képviselői megtapsolták Magyarországot, ahol ez a gyakorlat már egy ideje a protokoll része. Az UNAIDS, a WHO és a klinikai szövetségek még csak most adtak ki ajánlást ezzel kapcsolatban. Magyarországon összességében nagyon jó az ellátás, a kis számú fertőzöttre odafigyelnek, gyógyszereikhez ingyenesen (dobozárban) hozzájuthatnak, most már bármelyik patikában, és Budapest mellett Pécsett, Miskolcon és Debrecenben is nyílt ambuláns kezelőosztály. Nem javult a helyzet viszont a betegség elfogadottsága terén, amelynek egyik oka az általános tudatlanság a fertőzéssel kapcsolatban.
Ennek köszönhető, hogy Horvátország mellett nálunk a legalacsonyabb a szűrések száma, így előfordulhat, hogy a megbetegedések és a szűrt esetek között a szokásos hármas szorzónál jóval nagyobb a különbség. Aggodalomra adhat okot, hogy az óvszer a tinik körében „kiment a divatból”, nem függetlenül az elégtelen felvilágosító tevékenységtől. A legnagyobb veszélynek évek, évtizedek óta nem a meleg férfiak vannak kitéve, hiszen ahogy Bereczky Tamás fogalmaz: „belénk ivódott a félelem, félévente járunk szűrésre, és aki beteg, az kezelteti magát, mi tudjuk, hogy nem a diagnózis öl”.
A legveszélyeztetettebb réteg azon férfiak köre, akik heteroszexuális kapcsolatban élnek, és csak titokban, alkalmanként létesítenek kapcsolatot férfiakkal – ők azok, akikről van, hogy halálukig nem derül ki a fertőzés, vagy még azután sem. A másik érintett csoport az intravénás szerhasználók köre. Szakemberek évek óta kongatják a vészharangot: a drasztikusan csökkentett támogatásoknak köszönhetően minimális szinten működnek már csak a tűcsereprogramok, miközben a dizájner drogokat használók köre egyre tágul, ráadásul jóval gyakrabban szúrják magukat az ilyen kábítószereket használók (több tűre lenne szükség, így egymással osztják meg azokat). A hepatitis C fertőzöttség már riasztó mértéket öltött ebben a körben, és tavaly HIVfertőzöttet is szűrtek a szociális munkások. Azóta a drogprevenciós egyesületek ellehetetlenítésének következtében kevesebben jutnak el az ingyenes szűrésekre is. Így nem is lehet reális képünk a fertőzöttség mértékéről.
„A HIV-fertőzés kezelése orvosi szempontból tulajdonképpen megoldottnak tekinthető – mondja Bereczky Tamás. – Mostantól a HIV/AIDS elleni küzdelem két legfontosabb kérdése már szakpolitikai. Hogyan lehetne mindenki számára elérhetővé tenni a gyógyszereket, illetve, hogy hogyan léphetnénk túl azon, hogy sokan morális kérdésként kezeljék a betegséget, ezt mutatja a Charlie Sheen körül kialakult botrány is.” Mert amíg ez így van, addig sokan nem mernek szűrésekre járni. Hiába nem halálos ítélet már orvosilag a HIV-diagnózis, ha társadalmilag viszont annak tekinthető.
Másfél évvel ezelőtt, a maláj utasszállító katasztrófájakor sokan aggódtak a HIV/AIDS elleni küzdelem esetleges megtorpanása miatt. A gép utasai közül ugyanis többen egy nagyszabású HIV/AIDS konferenciára tartottak. A kutatásokat ugyan nem vetette vissza a két kutató és egy projektvezető halála, de – ahogy a szakemberek mondják – hiányoznak. Különösen Joep Lange holland kutató, aki klinikai munkája mellett szakpolitikai ügyekben is hallatta a hangjukat. Ő volt az, aki feltette a kérdést: ha Afrikában minden sarkon lehet már Coca- Colát kapni, vajon HIV-gyógyszereket miért nem? Idén az Európai AIDS Klinikai Társaság róla elnevezett díjat alapított, amelyet azok kapnak meg, akiknek munkája a legnagyobb előrelépést hozta a HIV/AIDS elleni küzdelemben.
Az Európai HIV (AIDS) és Hepatitis Szűrés Hete egy olyan nemzetközi akcióhét, amely az AIDS Elleni Küzdelem december elsejei világnapja előtt kívánja felhívni a figyelmet a HIV- és hepatitisszűrés szükségességére. A november 20. és 27. között zajló programba számos magyar civil szervezet bekapcsolódott, több ezer vizsgálatot végeztek el több helyszínen.
2500
regisztrált HIV-fertőzött él Magyarországon
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!