105 ezer forint – ekkora alapjövedelmet kaphatna havonta minden magyar állampolgár az egy főre eső éves GDP és az állami kiadások alapján. Már ha a magyar kormánynak szándékában állna ekkora összeggel támogatni az embereket, és nem csak az OECD kutatóinak ajánlásáról lenne szó. De máshol nem kell már sokat várni arra, hogy a szociálisan érzékeny közgazdászok álma valóra váljon: Hollandiában és Finnországban – ha csak kísérleti jelleggel is – 2017-től bevezetik az alapjövedelmet.
Finnországban 2000 munkanélküli vesz majd részt a programban, akik a kutatók szerint az összes társadalmi csoportot képviselik. A szerencsés kiválasztottak két éven át havonta 560 euró (175 ezer forint) támogatásban részesülnek, és ezért cserébe nem várnak el tőlük semmit. Ha úgy tetszik, hónapokon át ülhetnek otthon, és senki nem fogja felelősségre vonni őket azért, ha nem keresnek munkát vagy visszautasítanak egy ajánlatot.
Az alapjövedelem mellett harcolók szerint éppen a szabad választás lehetőségével enyhíthetőek a társadalmi egyenlőtlenségek, hiszen a nehéz anyagi helyzetben lévőknek is esélyt ad az emberhez méltó életre. Az ellenzők szerint viszont beláthatatlan következményekkel járhat egy ilyen újítás: senki nem fogja a rosszul fizetett állásokat – takarítást vagy mezőgazdasági munkákat – elvállalni, ha a semmittevésből is megélhet. Az új baloldalhoz tartozó közgazdászoknak és a jövőkutatóknak persze erre is megvan válasza: néhány évtizeden belül a robottechnológia fejlődése szakmák tucatjait teheti feleslegessé, tehát a munkanélkülivé vált emberekről is gondoskodni kell.
Ugyanakkor egy ilyen átfogó jóléti program hatalmas terhet jelent a költségvetés számára, amivel még az olyan társadalmak tagjait is elgondolkoztatja, ahol hagyományosan nagyon jelentősek az állami szociális kiadások. A finn kísérletben is csak részleges alapjövedelmet folyósítanak, pedig – az OECD már idézett számítása szerint – az ellátórendszer havonta 245 ezer forintnak megfelelő támogatást is kibírna.
A Kelaként emlegetett finn szociális tárca ellenben attól tart, hogy ha a résztvevők minden kiadását fedezné a különleges segély, azt csak adóemelésből lehetne finanszírozni. Azt is valószínűnek tartják, hogy a teljes alapjövedelem hamis biztonságérzetet keltene az alacsony keresetűekben, akik hosszú távon rászoknának, hogy ne fizessenek be a munkanélküliség-biztosítási alapokba és a szakszervezetek kas?- száiba. Így magyar szemmel hiába hangzik mesésnek a havi 175 ezres támogatás, Finnországban, ahol 850 ezer forint körüli az átlagjövedelem, a munkakeresők minden problémája nem oldódik majd meg a kísérleti programmal.
2017-től Utrechtben is tesztelni fogják az alapjövedelmet. A holland város szociális szakemberei igen komplex rendszert dolgoztak ki annak érdekében, hogy kiderüljön, használ-e az embereknek, ha csak úgy kapják a pénzt. A munkanélkülieket négy csoportra osztották. Lesznek olyanok, akik a jelenleg is hatályos törvényeknek megfelelően egyedülállóként 972 (305 ezer forint), párban pedig 1389 euró (437 ezer forint) munkanélküli-segélyt kapnak majd, és ezért cserébe aktívan munkát kell keresniük, amit a hivatal ellenőriz. A második csoport tagjai ugyanezt az összeget kapják, de feléjük nem lesz semmilyen elvárás.
A harmadik társaság is feltétel nélkül megkaphatja ezt az összeget, és ha hajlandóak önkénteskedni, akkor további 125 euróval (40 ezer forint) jutalmazzák őket.
A negyedik csoportot viszont kötelezik a társadalmi munkára, és ha nem csinálják, akkor megvonják tőlük a 125 euró pluszt. A kísérletet akár az egész országra is kiterjeszthetik, mivel a holland parlament szociális bizottsága a héten kezdte el tárgyalni az alapjövedelem kérdését.
Bár első pillanatra vonzó ötletnek tűnhet, hogy a puszta létezésért fizessen az állam, kérdéses, hogy a dolgozó emberek akarnak-e majd azért fizetni, hogy más lógassa a lábát. Bár a svájci kormány nem támogatta az ötletet, egy elkötelezett civil szervezetnek nemrég sikerült átvernie a kezdeményezést a választási bizottságon. Így június elején a svájciak népszavazáson mondhatták el a véleményüket arról, szeretnék-e, ha alanyi jogon 2500 frank (vagyis 700 ezer forint) járna mindenkinek.
Az eredmény elgondolkodtató: 23 százalék támogatta az ötletet, mivel a kezdeményezés évente 25 milliárd frankkal terhelte volna meg a költségvetést.
68 százaléka
az európai uniós állampolgároknak igent vagy nagy valószínűséggel igent mondana az alapjövedelemre, ha népszavazáson kérdeznék a véleményét a Dalia Research felmérése szerint. Az alapjövedelem tankönyvi példája szerint
- a támogatást alanyi jogon fizetik az állampolgároknak
- az összeg egyénenként jár, és nem háztartásonként
- mindenki jogosult rá függetlenül attól, mekkora a jövedelme vagy a vagyona
- akkor is ki kell fizetnie az államnak, ha a kedvezményezett nem keres munkát vagy a felajánlott állást nem hajlandó elfogadni
Zürichben az ellen tiltakoznak, hogy ne robotok végezzék helyettünk a munkát. A finneknél viszont éppen azért vezetik be a feltétel nélküli alapjövedelmet, mert már robotok dolgoznak az emberek helyett
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!