Egy díj sosem szólhat kizárólag a nyertesekről. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a hét Nobel-bejelentései. Hétfőtől péntekig Stockholmra figyelt a világ.

 
 
 
 
 

ORVOSI NOBEL-DÍJ
A belső GPS

Idén hárman kapták megosztva az orvosi-élettani Nobel-díjat. Az amerikai-brit John O’Keefe, illetve a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser az agykutatás területén elért eredményeikért érdemelte ki a rangos elismerést. A három kutatónak azt a kérdést sikerült megválaszolnia, miként képes az agy a külső ingerek alapján tájékozódni a térben.
O'Keefe korábban tanította a Moser házaspárt. Már akkor sejtette, hogy sokra viszik, azt azonban nem gondolta, hogy egyszer osztozni fognak a Nobel-díjon.

Az első orvosi Nobel-díjat a német Emil von Behring kapta 1901-ben a torokgyík elleni oltás kifejlesztéséért. Az orvos versenyt futott az idővel, ebben az időszakban ugyanis Európa-szerte dühöngött a diftériajárvány, a betegek mintegy 80 százaléka meghalt.

Nobel-díjas házaspárok
• May-Britt és Edvard Moser az ötödik házaspár, amelynek mindkét tagja Nobel-díjat kapott
Rajtuk kívül Nobel-díjat kapott:
• Pierre és Marie Curie-t 1903-ban, a fizika területén elért sikereikért
• 1935-ben a házaspár lánya, Irene és férje, Frédéric Joliot- Curie kémiai kategóriában
• 1947-ben az amerikai Carl és Gerty Cori orvosi-élettani kategóriában
• 1974-ben a svéd Gunnar Myrdal a közgazdasági, míg felesége, Alva Myrdal 1982-ben a békedíj kitüntetettje lett

FIZIKAI NOBEL-DÍJ
Kék vagy vörös

A kék LED-et, amelyért az idei fizikai Nobel-díj járt, három japán kutató, Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi és Nakamura Sudzsit fedezte fel 20 évvel ezelőtt. Hosszú élettartama és energiatakarékossága miatt valóban forradalmi újításnak számított. Most mégis áll a bál: a 85 éves Nick Holonyak amerikai kutató sértőnek találta a kitüntetést, mivel elsőként alkotta meg a LED-et, a vörös fényt, amely nélkül ma a kék LED sem létezne.

 

KÉMIAI NOBEL-DÍJ
Kicsiny világ

Az idei kémiai Nobel-díjat megosztva Eric Betzig, Stefan W. Hell és William E. Moerner kapta a szuperfelbontású mikroszkópia alapjainak kidolgozásáért. Az indoklás szerint munkásságuknak úttörő szerepe volt abban, hogy az optikai mikroszkópok felbontása a nanodimenzióba került, vagyis: minden eddiginél kisebb dolgokat is tudunk vizsgálni – megfelelő szerkezetekkel.

Egy egér agyának szinapszisai
Bal oldalt egy korábban használt mikroszkóppal készült felvétel, jobbra a nanoszkóp képe látható. - Fotó: Shutterstock

A kémiai Nobel-díjat 1901 óta 8 alkalommal nem osztották ki.
Marie Curie volt az első nő, aki két Nobel-díjat is kapott. A másodikat 1911-ben ítélték neki kémiai felfedezéseiért: „a rádium és polónium felfedezésért, a rádium sikeres izolálásáért, és ennek a figyelemre méltó elemnek további tanulmányozásáért”.

Összesen négyen voltak azok, akiknek a hatalom megtiltotta, hogy átvegyék a díjat. Richard Kuhn (1938, kémia), Adolf Butenandt (1939, kémia) és Gerhard Domagk (1939, orvostudomány) Adolf Hitler utasítására maradt távol az átadástól, míg Borisz Paszternakot (1958, irodalom) a szovjet rezsim fosztotta meg a lehetőségtől.

A legnagyobb botrányok:
A Nobel-díj megítélése során mindig akadnak sértett felek, ám volt néhány kirívó igazságtalanság is:
– 1952-ben Selman Waksman a sztreptomicin nevű antibiotikum fölfedezéséért kapott orvosi Nobel-díjat, pedig köze sem volt a kutatáshoz, a szert ugyanis Albert Schatz nevű diákja fejlesztette ki
– Einstein nem legnagyobb felfedezéséért, a relativitáselméletért, hanem „annak ellenére” kapta meg az elismerést 1921-ben. A bizottság egyik tagja, Allvar Gullstrand állította, hogy ért a fizikához, viszont nem hitte el a relativitáselméletet – ezért a furcsa megfogalmazás
– Az 1999-ben irodalmi Nobel-díjat kapott Günter Grass 2006-ban önéletrajzi művében elárulta: 17 éves korában csatlakozott a Waffen SS-hez.

A díjakat különböző bizottságok ítélik oda: a fizikai és a kémiai díjat a Svéd Tudományos Akadémia, az élettani, illetve orvostudományi díjat a stockholmi Karolina Intézet, az irodalmi díjat a szintén stockholmi Svéd Akadémia, a békedíjat a Norvég Parlament, a Storting tagjaiból választott öttagú Nobel Bizottság ítéli oda.

2004 volt az az év,
amikor utoljára Nobel-díjat kapott magyar származású kutató. Herskó Ferenc, vagyis Avram Hersko Izraelben élő biokémikus megosztva részesült a kitüntetésben az ubikvitinmediálta fehérjebomlás felfedezéséért.

1500 személytől,
köztük minden, Nobel-díjjal már kitüntetett személytől várja a Királyi Akadémia évről évre a fizikai elismerésre felterjesztettek jelölését. A személyre szóló levelek közül alig 300-400 érkezik vissza.

NOBEL-BÉKEDÍJ
Gyerekekért küzdenek

A Nobel-békedíj kitüntetettje „legyen az a személy, aki a legtöbbet vagy a legkimagaslóbban tette a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, vagy békekongresszusok tartásáért és előkészítéséért” – állt Alfred Nobel hagyatékában.


Ez a feltétel idén kétségkívül teljesült: a gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai kapta a Nobel-békedíjat. Szatjárti békés tiltakozó akciók és tüntetések szervezésével hívta fel a figyelmet a gyermekek kizsákmányolására, a mindössze 17 éves Malala pedig évek óta küzd a lányok tanuláshoz való jogáért.

1939 és 1944 között, vagyis a második világháború idején a Királyi Akadémia úgy döntött, hogy nem osztja ki a Nobel-békedíjat.

Idén a legtöbben arra tippeltek, hogy Ferenc pápa kapja az elismerést, az egyik fogadóirodánál mindössze kétszeres szorzóval lehetett rá fogadni. Egyébként rekordszámú, 278 jelölés érkezett bizottsághoz.

IRODALMI NOBEL-DÍJ
A meglepetés

A csütörtökön kora délután tett bejelentés volt talán a legtalányosabb mind közül. Az irodalmi Nobel-díjat elnyerő 69 éves Patrick Mondianót Proust után a második legnagyobb francia szerzőnek tartják, a Királyi Akadémia indoklása szerint a náci megszállásról írt műveiért, az emlékezés művészetéért tüntették ki. Magyarországon mindeddig összesen 4 műve jelent meg, 1980-ban a Magvető adta ki legnagyobb művének tartott regényét, a Sötét boltok utcáját, legutóbb pedig (valamilyen különös előérzet lehet a dolog mögött) épp az idén jelent meg A Kis Bizsu a Tarandus Kiadónál. Olyan szerzőket utasított maga mögé, mint a díjra évek óta esélyesnek tartott japán Murakami Haruki, vagy az amerikai Philip Roth.

Lev Tolsztoj azért nem kapott soha Nobel-díjat, mert az Akadémia kifogásolta, hogy kiállt „a magasabb kultúrával semmilyen kapcsolatot nem mutató természeti lét” mellett.

A fogadóirodákban előszeretettel tippelnek a játékosok a Nobel-díjasok személyére. Ebből a szempontból az irodalmi díj a legnépszerűbb, de ez veti fel a legtöbb kérdést is. Elég csak az idei esetre gondolni: míg a Ladbrokes fogadóirodáiban szerda este Patrick Modiano még ötvenszeres szorzóval futott, csütörtök délelőttre esélyei már ötszörösével javultak. Az összeesküvés-elméletek hívei ebben az adatok kiszivárgásának bizonyítékát látják, ám őket a tavalyi eset bátortalaníthatja el: akkor a fehérorosz Szvetlana Alekszijevics tört előre az utolsó pillanatban, a kitüntetett mégis Alice Munro lett.

Épp 50 évvel ezelőtt utasította vissza egy másik francia szerző, Jean-Paul Sartre az elismerést, mondván: „burzsoá díj, amelyet burzsoák osztanak”. A Királyi Akadémia döntésének okait 50 évre titkosítják, ezért idén az is kiderül majd, miért döntöttek az öntudatos szerző díjazása mellett.

Címkék: Nobel-díj - Alfred Nobel

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!