Akiknek sikerült

Fennállása óta (vagyis 150 éve) először sikerült két rabnak megszöknie a Kis-Szibériának is nevezett, New York államban található Clinton börtönből. Az életfogytig lecsukott David Sweat és a 25 éves rabságra ítélt Richard Matt – mindkettőjüket gyilkosságért fogták el – nem aprózta el a dolgot: egy acélból készült falat fúrtak át, majd a vízvezeték-hálózaton préselték keresztül magukat, hogy távozzanak az intézményből. Valószínűleg nem cipóban hozta be egy kedves ismerősük a fúrót, a börtön vezetősége azt gyanítja, hogy a felújítási munkálatokat végző személyzettől szerezték az eszközöket, de hogy megvették-e tőlük vagy egyszerűen csak ellopták, még nem tudni. Tettüket egy viccel koronázták meg: mielőtt a csatornanyíláson keresztül távoztak, egy „Legyen szép napotok” feliratú cetlit hagytak maguk után. Még nem sikerült a nyomukra bukkanni.

Landolni tudni kell

Sweat és Matt példája is bizonyítja: nincs olyan börtön, ahonnan ne lehetne megszökni, ha valaki nagyon vágyik a szabadságra. Persze volt, akinek nem kellett ilyen sok munkát feccölnie a szabadulásba, a floridai Martin börtönből például egészen elegánsan lépett le az egyik rab. A déli melegben egészségügyi sétájukat végző rabok az udvaron köröztek, amikor a fejük felett megjelent egy helikopter, leereszkedett, Steven Witchett pedig felugrott a fedélzetre, és a döbbent őrök szeme láttára elrepült. Bármennyire is szép próbálkozás volt, a pedofília miatt elítélt Witchett nem örülhetett sokáig a szabadságának, alig 100 métert repült a helikopterrel, amikor az lezuhant, megmentője (és egykori társa a bűnben) ugyanis csak azért vett repülési leckéket, hogy megmentse, de a landolást nem sikerült rendesen megtanulnia. Végül alig 24 órán belül immár mindkettőjüket elkapták.

Sok hűhó semmiért

Van, aki az egyszerű módszerekben bízik: így tett Martin Gurule, az Ellis-1 börtön lakója is. Több társával együtt megvárta, amíg besötétedik, majd átmászott a háromméteres kerítésen, és futásnak eredt. Az őrök azonnal észrevették, hogy mi történik, és tüzet nyitottak a rabokra, akik megtorpantak, Gurule viszont valószínűleg úgy vélte (halálra ítélték gyilkosságért), hogy nincs mit vesztenie: futott tovább, és el is tűnt a közeli erdőben. Hiába keresték, egy hétig nem sikerült a nyomára bukkanni. Végül csak a holttestét lelték meg, nem messze a börtöntől – a nagy bolyongás közepette éhen halt.

Aki műfajt teremtett

A 18. század egyik legendás szabadulóművésze volt a brit Jack Sheppard. Három alkalommal sikerült megszöknie a börtönből, ráadásul egy korában igencsak újnak számító módszerrel (amely mára már közhelyesnek számít): ő távozott először lepedőből összecsavart kötélen leereszkedve a hatóságok elől. És másodszor is, ugyanis amikor újra elfogták, őrei nem vették el a lepedőit, ráadásul ekkor feleségével együtt sikerült elmenekülnie. Harmadjára már nehezebb dolga volt, ugyanis leláncolták, bilincseit azonban körmeivel sikerült kinyitnia, majd hat rácson jutott keresztül, hogy végül ismét távozzon. Személyét óriási népszerűség övezte, az emberek rajongtak érte. A főleg lopásért és zsebtolvajlásért elítélt Sheppardot végül elérte a végzete, óriási tömeg előtt akasztották fel. Jellemző népszerűségére, hogy sokan nem hitték el, valóban meghalt, azt hitték, hogy a kivégzés is egy furmányos szökési terv része. Sajnos nem így volt.

Barkácsolásból jeles

Igazán büszke lehetett saját keze munkájára az a három rab, aki minden, a meneküléshez felhasznált eszközt maga készített el. Andrew Roder, Keith Rose és Matthew Williams az angliai Parkhurst fegyintézet „lakói” voltak, amíg meg nem elégelték ezt. Barkácsoltak tehát maguknak egy hét és fél méter magas acéllétrát, egy kulcsot, ami olyan jól sikerült, hogy minden, a börtönben található zárat képes volt nyitni, és még egy fegyvert is összeeszkábáltak. Az anyagokhoz nem volt nehéz hozzájutniuk, ugyanis mindhárman a lakatosműhelyben dolgoztak. Végül a konditerem hátsó ajtaján keresztül távoztak, vágtak egy lyukat a belső kerítésen, a külsőn pedig már a létrát használva jutottak át. Bármennyire is szépnek tűnik a teljesítmény, sokáig nem örülhettek a szabadságnak ők sem: négy nap után ismét rendőrkézre kerültek. Az eredeti tervben egyébként szerepelt egy repülőgép is, amivel távoztak volna a környékről – kár, hogy azt nem építettek maguknak.

Hazai pálya

Magyarország legbiztonságosabb börtöne a Csillag. Az 1885 óta működő intézményből utoljára 1985-ben sikerült egy rabnak megszöknie. Kecskeméti Sándor az udvaron várakozó autóbusz alvázára kapaszkodott fel, úgy távozott. Egészen Kiskunfélegyházáig jutott, ahol egyszerűen kimászott a jármű alól és elszaladt. Messzire viszont nem jutott, nem sokkal később elfogták.

A leghíresebb szökés

Fifikás módszerrel sikerült kijutnia három fogolynak Amerika egyetlen, teljesen szökésbiztosnak kikiáltott börtönéből. Az Alcatraz egy igazi legenda – a szigeten található intézmény évtizedekig biztonságosnak tűnt, itt ült egyébként Al Capone is. A statisztikák szerint élve nem is sikerült senkinek elhagynia a börtönt (ha csak ki nem engedték), fennállása 29 éve alatt 14 szökési kísérlet történt, melyekben 36 ember vett részt, közülük 23-at elfogtak, 6-ot lelőttek, ketten pedig biztosan megfulladtak, de a maradék 5 fogolyról is ezt feltételezik. Köztük van az a három is, akik 1962-ben minden idők egyik legszenzációsabb szökését vitték véghez. Frank Morris, John Anglin és a testvére, Clarence (mindhárman életfogytosok) kiélezett fém kanalakkal és egy lopott porszívóból készített fúróval vájták ki a betonfalat. Hogy tevékenységük ne legyen feltűnő, mindig akkor fúrtak, amikor a börtönben épp zenés foglalkozásokat tartottak. Amikor eljött a szökés ideje, a börtönfodrásztól ellopott hajjal kidekorált papírmasé figurákat helyeztek az ágyukba, és elindultak a maguk vájta folyosó át. Sikerült átjutniuk az őrökön is, majd pedig esőkabátokból készített tutajra szálltak, amelyet harmonikából átalakított pumpával fújtak fel. Soha többet nem látták őket, a hatóságok szerint a tengerbe vesztek, ám sokan a mai napig hiszik, hogy nekik hármuknak sikerült a nagy szökés.

Holland kutatók tavaly decemberben bejelentették,
hogy szerintük Morris és társai valóban
túlélhették a szökést. A San Francisco-öböl árapály
jelenségeit vizsgálva tucatnyi forgatókönyvet
szimuláltak, azt vizsgálva, hogy ha a tutaj este 8 és
hajnali 4 óra között került vízre, milyen esélyekkel
borult volna fel, és merre tartott volna. Végül arra
jutottak: ha a foglyok este 23.30-ig elhagyták a
szigetet, az áramlatok kisodorták volna őket a nyílt
vízre. 23.30 és éjfél között viszont sikeres lehetett
a szökés, ekkor az áramlat a közeli Patkó-öbölbe
irányíthatta őket. A kutatók azt is jelezték: ha így
történt, akkor a később feleslegessé vált és így
eldobott tárgyakat a víz az Angyal-sziget irányába
sodorta volna, ahol a rendőrség valóban talált
néhány bűnjelet. Így tényleg elképzelhető, hogy
mégsem az Alcatraz volt a világ egyetlen szökésbiztos
börtöne.

 

Morris és az Anglin fivérek esete szolgált alapjául a Szökés Alcatrazból című filmhez, amelynek Clint Eastwood volt a főszereplője.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!