A kétharmados parlamenti többség módosíthatja ugyan az alkotmányt, de minden egyes módosítás a jelenleg folyó alkotmányozás kudarcát jelentené – állítja Gulyás Gergely, az új alkotmány tervezetét szövegező, háromtagú bizottság fideszes tagja.
– A mindenkori kétharmados többség módosíthat ugyan, de minden egyes módosítás a jelenleg folyó alkotmányozás kudarcát jelentené, mert feltételezhetővé válna, hogy nem kellően átgondolt az alaptörvény. Az új alkotmány elfogadásával vállalhatatlanná válik a gyakori változtatás. Kizártnak tartom, hogy utóbb módosítson a kétharmados többség.
– Ennyi a garancia? Az LMP azt javasolja, hogy az Alkotmánybírósághoz ezentúl csak négyötödös többséggel lehessen nyúlni. Ezt a kormánykoalíció elutasítja.
– Az alkotmányozás szabályai 1998 júliusa óta változatlanok. Mi ehhez tartjuk magunkat, ezt ígértük, nem fogjuk megszegni. Schiffer Andrásnak is elmondtam, hogy teljesíthetetlen a feltétel. Már a római jog is ismerte: a kentaurt megsimogatni, vagy a Holdat megérinteni olyan feltétel, amelyet teljesíteni lehetetlen. A párt olyan feltételt támaszt, amelyet az alkotmányozás évtizedes szabályai sem ismernek.
– Ezentúl nehezebb lesz az Alkotmánybírósághoz fordulni az alapjogi sérelmekkel: majd csak azok nyújthatnak be panaszt, akiknek jogait közvetlenül sérti valamelyik törvényi rendelkezés, így szűkül a jogérvényesítés lehetősége.
– Eddig bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhatott bármilyen panasszal, az is, akinek semmiféle érdeke nem fűződött hozzá. A készülő szabály az „actio popularist” megszüntetné, csak az jogosult indítványozni valamelyik törvény vizsgálatát, akinek jogait közvetlenül sérti egy adott jogszabály alkalmazása. A bíróság a pert felfüggeszti, mint legutóbb a Biszku-ügyben, és az Alkotmánybíróság véleményét kéri. A magánember pedig, aki minden jogorvoslati lehetőséget kimerített, szintén az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
– A bírák ugyan nem kérnek belőle, mégis kénytelenek lesznek megvizsgálni a készülő törvényjavaslatokat is, ha a képviselők indítványozzák.
– Az előzetes normakontroll erős ellenzéki jogosítvány, ha a képviselők egyötöde kezdeményezi, az Alkotmánybíróság megvizsgálja a javaslatot, kivéve a költségvetést. Elvileg az sem lenne kizárt, de a jogalkotás egész menetét kellene megváltoztatni: a bíróság harminc napon belül köteles határozni az előzetes normakontrollról, ehhez a büdzsét október 30-ig el kell készítenie a parlamentnek.
– Az alkotmány részleteit a kétharmados törvények tartalmazzák majd. Az alaptörvényt nem bírálhatja felül az Alkotmánybíróság, hiszen éppen azt védelmezi. A sarkalatos törvényekhez hozzányúlhat-e ezután?
– A feles és kétharmados törvények között nincs ilyen különbségtétel, a bíróságot e tekintetben semmi nem korlátozza.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
