Miközben egyre kuszább a parlamentben zajló alkotmányozási folyamat, jogászok írtak két komplett normaszöveget, amely sok ponton ellenkezik a Fidesz–KDNP álláspontjával. Három alkotmányjogász azért állt össze, mert feltehetőleg életükben egyszer adatik meg, hogy alaptörvényt készít az ország, és ebből nem akartak kimaradni. Gáli Csaba, Sepsi Tibor és Tordai Csaba – mindannyian a volt Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egykori vezető beosztású tisztviselői – az Így írnánk mi nevű internetes blogon folyamatosan teszi közzé a fejezeteket.
Erős alapjogvédelem, cselekvőképes kormányzat, de ellenőrzött hatalom; mindez a modern, 21. századi alkotmányos elveknek megfelelően – foglalta össze a javaslat alapelveit Tordai Csaba, aki szerint a szöveg a magyar alkotmányjogi hagyományokból, az 1848-as áprilisi törvényekből, a II. világháború utáni Magyar Köztársaság és a ’89-’90-es alkotmányos hagyományokból táplálkozik. „A mi normaszövegünk abban tér el a Salamon László által vezetett parlamenti bizottsági koncepciótól, hogy a rendszerváltozáskor kialakult közjogi szerkezeten napi politikai megfontolásból vagy ideológiai okokból nem akar változtatni. Emellett a szövegünk reflektál az elmúlt húsz év társadalmi és jogi fejlődésére: ilyen új elem például az elektronikus ügyintézéshez való jog vagy a jövő generációk érdekeinek védelme” – magyarázta a jogász. Megjegyezte: az alapjogok esetében az Alkotmánybíróság elmúlt húszéves jogfejlesztő tevékenységéhez igazították a szöveget.
A nagy társadalmi viták kiváltására alkalmas területek, mint a melegek házassága vagy az abortusz esetében Tordai Csaba azt mondta: szerintük ilyesmivel nem kell terhelni az alkotmányt, ezek rendezése törvényalkotási feladat. A szerzők az ügyészséget a kormány alá rendelnék, azzal a kitétellel, hogy a közélet tisztasága elleni ügyekben független ügyészek járnának el. Fontos kitétel, hogy az átláthatóságot növelnék a költségvetés-alkotás esetében: „nincs rendben, hogy egy 250 milliárdos zárolás esetében nem került sor parlamenti vitára” – utalt a kormány február eleji döntésére a jogász. Tordaiék átalakítanák a népszavazást és a népi kezdeményezést: utóbbi 50 ezer aláírással konkrét törvényjavaslatot „nyújt be” a Parlamentnek, amely köteles azt megtárgyalni, míg a 200 ezer aláírás után kiírt népszavazás „törvényalkotás” lenne, amelyről már nem is kellene szavaznia az Országgyűlésnek.
A hármak javaslatán kívül még egy alkotmány-normaszöveg készült. Jakab András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense a hónap elején tette közzé 116 paragrafusból álló alkotmánytervezetét, amely abból indul ki, hogy jogi értelemben nincs alkotmányozási kényszer, mert az országnak jogállami és demokratikus alkotmánya van 1989 óta. A szöveg vezérlőelve szerint az alkotmány értelme az, amit a joggyakorlat annak tekint. A tervezet több ponton ellentmond a parlament által most tárgyalt koncepciónak, valamint az Alkotmánybíróság jogkörszűkítésére vonatkozó egyes kormányzati nyilatkozatoknak. A bevezető szerint „egy üres papírlapot elővéve nekikezdeni alkotmányírásnak – az előzmények, tapasztalatok és minták igénybevétele nélkül – reménytelen vállalkozás”, és „az intézményeket nem a semmiből feltalálni, hanem inkább átvenni és csiszolni érdemes”, de erre a szoros kormányzati ütemterv szerint (Orbán Viktor április 25-ig akarja elfogadtatni az alaptörvényt) nincs idő.
„Az alkotmányozás sikeressége rövid távon nem nagyon látszik, ellenben nagyon el lehet rontani, és a kudarcra hamar fény derülhet. A legutóbbi, 1970 óta több lépcsőben lezajlott belga alkotmányreformmal például újszerű föderális berendezkedést valósítottak meg. (…) Jelentős részben ennek köszönhetően Belgium lényegében évek óta folyamatos kormányválságban vergődik. Egy felelős alkotmányjogásznak ezért kötelessége felébreszteni a veszélyérzetet a politikusokban az alkotmányozással kapcsolatban” – fogalmaz Jakab András, aki szerint az alkotmányozás olyasmi, „mint egy szívműtét, ahol nem szabad kísérletezni, hanem előre át kell gondolni a műveletet, azt kockázatminimalizálásra törekedve előkészíteni, majd a nyitott mellkast mielőbb be kell zárni, hogy az élet folyhasson tovább a maga menetében”.
Jakab András megemlíti: az elkészült parlamenti koncepció sajnálatos módon szinte minden kétharmados törvényt kétharmados rangban tartana, pedig a mindenkori kormányozhatóság érdekében jelentősen csökkenteni kell a számukat. A docens az állampolgársági törvényt, az alkotmánybírósági törvényt, a választási eljárásról szóló törvényt és az EU-csatlakozási törvényt tartaná csak meg kétharmadosnak. Hangsúlyozza: nem szabad a különféle lobbiknak engedni, amelyek a saját tárgykörük kétharmados szinten tartásával kívánnák saját fontosságukat hangsúlyozni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
