Több olyan kérdés is szerepel az alkotmánnyal kapcsolatos kérdőíven, amelyről a parlament hétfőn szavaz. Kérdés, hogy mi értelme megkérdezni a választókat ugyanerről, 700 millió forintért.
Hétfőn több olyan kérdésről is szavaz a T. Ház, amely szerepel a 8 millió választónak 700 millió forintért kiküldött 12 pontos, új alkotmánnyal kapcsolatos kérdőíven is. Az alkotmány szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslatban például benne van, hogy „Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért”. A kiküldött kérdőív idevonatkozó pontja pedig így szól: „vannak, akik azt javasolják, hogy Magyarország új alkotmánya fejezze ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét, mások szerint erre nincs szükség. Ön mit gondol?” Gulyás Gergely fideszes politikus szerint mindebben nincs ellentmondás, mert „a határozati javaslatban lévő elvek csupán egy irányt adnak meg, a kormányzó pártok nem akarják ezt egyetlen ellenzéki pártra vagy a választókra rákényszeríteni”.
Nem ez az egyetlen ok, ami miatt a felmérés vitákat generált. Egyesek szerint aggályos lehet, hogy a feladó, azaz a kormány jogtalanul hozzáférhet a címzetti listához, amennyiben valaki a válaszborítékban elküldi véleményét; azzal, hogy a kormány utasította a központi adatnyilvántartót, adatainkat jogtalanul felhasználják, ráadásul pártos-kampánykommunikációs célokra. Majtényi László volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Intézet vezetője szerint a kormány adta a megbízást a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának, amely központi szerv, s így pénzt keres, de adatot nem továbbíthat a megrendelőnek. Aki viszont visszaküldi a levelet, annak nyilvánossá válhatnak személyes adatai. Az adatvédelmi biztos egyik munkatársa, Bártfai Zsolt azt mondta: mivel a központi szerv ez esetben csupán a „postás”, a levél tartalma közömbös, tehát az a kifogás, hogy politikai célra adott megbízást a kormány, nem állja meg a helyét. Az interneten egyre több a bojkottfelhívás; ezek arra buzdítanak, hogy egyáltalán ne küldjük vissza a kérdőívet, így védve saját jogainkat. Eddig egyébként alig több mint 100 ezren küldték vissza válaszaikat.
Sólyom László más miatt aggódik. A volt köztársasági elnök közleménye szerint elengedhetetlen, hogy az új alkotmány minden jogszabály esetében lehetővé tegye az alkotmányossági vizsgálatot az Alkotmánybíróság (Ab) számára. Paczolay Péter, az Ab elnöke a testület teljes felülvizsgálati jogkörének visszaállítását az alkotmányos rend lényegi biztosítékának nevezte egy konferencián.
Árvák elleni diszkrimináció
Megjósolni sem lehet, mikor tűzi napirendjére az Alkotmánybíróság a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos 190 beadványt. Szerkesztőségünkhöz is eljutott az egyik, amely felhívja a figyelmet: árvaellátás nélkül marad az a kiskorú gyermek, akinek elhalt szülője nem tudta összegyűjteni a rokkant- vagy az öregségi nyugdíjhoz szükséges 15 év szolgálati időt. Az árvaellátási jogosultságot a törvény a szülő öregségi vagy rokkantsági nyugdíjjogosultságához kötötte. Ez nem változott, de az új törvény szerint a magánnyugdíjpénztárban maradók ez évtől nem szerezhetnek további szolgálati időt. Ha nincs meg a szülő 15 éve, akkor az önfenntartásra képtelen gyermek megélhetése nem lesz biztosítva, tehát sérül alkotmányos joga a szociális biztonsághoz. Másrészt eleve hátrányosabb helyzetbe kerül, mint a többi gyermek, akinek a szülője a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben van.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
