Hétfőn kerül a parlament elé a december 20-án elfogadott alkotmánykoncepciót tartalmazó határozattervezet. A Fidesz–KDNP a siófoki közös frakcióülésen felforgatta az egész eddig érvényes alkotmányozási forgatókönyvet. Vissza kellene csalogatni az ellenzéket – mondták, ám az ellenzéki feltételt, hogy csak négyötödös többséggel lehessen elfogadni az alkotmányt, a Fidesznek esze ágában sincsen visszaállítani.
Az alkotmányozás az első pillanattól kezdve meglehetősen gyenge lábakon áll. Ha lecsupaszítjuk a történetet, és megszabadítjuk a profán ötletektől, a különféle bizottságok és testületek kéretlen tüsténkedésétől, világossá válik, hogy „egypárti”, „pártszövetségesdi” alaptörvényre törekszik a kétharmados kormánytöbbség. A legitimációs zavart különféle ötletekkel próbálják elhárítani, sikertelenül. Nemzeti konzultációt, parlamenti közmeghallgatást szerveznek, blogpályázatot hirdetnek fiatalok számára. Felkérik többek között az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) embereit, hogy írjanak ezt-azt, mi a véleményük. Az ÁSZ elnöke zavarában rögtön a nemzeti jelképeknél kezdi. A Legfelsőbb Bíróság elnöke tudja, mi a lecke, óvatosan központosítaná az ítélkezést. A legfőbb ügyész megszüntetné az interpellálhatóságot.
A parlamenti bizottság honlapján korlátlanul lehetett ötletelni. A blogok legjava a nemzeti jelképekre, a Szent Koronára, az ezeréves államiságra, esetenként a pragmatica sanctióra vonatkozik, ám ezekről a tizenöt oldalas koncepció egész szűkszavúan rendelkezik.
Gulyás Gergely (Fidesz) a kétharmados többség kötelezettségeit fogalmazta meg a legitimitás alapvetéseként. „Ha egy kormánykoalíció kétharmados többségére támaszkodva úgy fogalmazza meg az alkotmányt, hogy azt nagyon sokan nem érzik magukénak, akkor az sikertelen lesz és nem fogja tudni betölteni a rendeltetését”. „Olyannak kell lennie, hogy Sólyom László, Zlinszky János (az Ab korábbi tagja – a szerk.) és Paczolay Péter (az Ab jelenlegi elnöke) is rábólintson” – fogalmazta meg a követelményeit egy fideszes képviselő a Hírszerzőnek. Kétségtelenül föllelhető ebben valamiféle önkorlátozó kényszer, a konzervatív ízlésű, tekintélyes jogtudósok egyfajta minőségi garanciát jelentenek.
A teoretikus követelményeket félretéve, Siófokon Szájer József gyakorlati ötlettel állt elő. A Salamon-féle bizottság koncepciója a háttérbe szorul, egy lesz a lehetséges elképzelések közül, amelyet azonban a magáénak tekinti a pártszövetség. Ettől kezdve szabad a pálya, az ellenzéki pártok boldoguljanak, ahogy tudnak, készítsék el saját koncepciójukat, és a tételes alkotmánytervezet szövegét március 15-ig tegyék le a parlament asztalára. Akkor majd eldördül a startpisztoly, de elképzelni se lehet, hogy mi következik azután. Talán három-négy alkotmánytervezetet versenyeztetnek, egyszerre fog tárgyalni mindegyikről a parlament, ide-oda kapkodva, pokoli hangzavarban, követhetetlenül. Mindenki mondhatja a magáét, aki lemarad, az kimarad, magára vessen. – A javaslatokat azután egy-másfél hónap alatt „összefésüljük” és április 18-án elfogadható az új alkotmány – ígérte Szájer József és Lázár János frakcióvezető.
„Nem szokás és nem illendő a kormánynak alkotmányozni” – ezt már Kövér László házelnök mondta pénteken. Ki is szerelték a kormányt az alkotmányozásból. Helyette a Fidesz–KDNP hármasa, Szájer József, Salamon László, Gulyás Gergely készíti el a végső szövegváltozatot. De akkor hogyan került a miniszterelnök az alkotmány közelébe? Salamon László is zavarban volt, amikor az első bizottsági ülések egyikén arról faggatták, hogy mit keresnek a miniszterelnök tanácsadói az alkotmányozás körül. Így csatornázzák be a miniszterelnök elképzeléseit – mondta. De most ez is a múlté, péntek óta az az álláspont, hogy a miniszterelnök és a kormány kimarad.
Kormányfő nélkül még csak-csak, de ellenzék nélkül nem megy, ez az elmúlt három hónap tapasztalata a Fidesz számára is. Az alkotmányozás iránt felszínes érdeklődést tanúsító köztársasági elnök össze is hívta az érdekelteket. Ki mit szól az ajánlathoz, milyen elképzeléseik vannak, hogyan tovább? Kiderült, a Jobbik, ha törik, ha szakad, nemmel fog szavazni a végelszámoláson, szögezte le Balczó Zoltán, de részt vesz a vitán, és ragaszkodik, hogy Ópusztaszeren „iktassák be” az alaptörvényt.
A legitimitás azonban ennél fontosabb lett hirtelen a Fidesznek, vagyis az április 18-i szavazáson szükség lesz az ellenzőkre is. Az MSZP és az LMP hezitál. Egyik pártot sem érte felkészületlenül az ajánlat, az LMP egyik követelése pedig teljesült is, a kormányt kivonták a forgalomból. Mégis vonakodnak belefolyni a parttalan vitába.
Hogy mi lesz ezek után az alkotmányban, nincs ember, aki tudná. Egyelőre annyi biztos: Magyarország fővárosa Budapest marad. Megnyugodhatunk.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
