7 milliós prémiumot kap a BKV hűtlen kezeléssel gyanúsított, távozó vezérigazgatója, bár az adófizetők pénzének köszönhető a cég eredményének javulása. A köztársasági elnök nem ismeri az új alaptörvényt, de majd kap egyet, díszkötésben.
Kocsis István egy hete mondott le a BKV vezérigazgatói posztjáról, mivel a Magyar Villamos Művek volt vezéreként hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Közös megegyezéssel távozott, így végkielégítést nem kap, de éves fizetésének 40 százalékát, azaz mintegy 7 millió forintot fizetnek neki prémiumként. A BKV eredménybeszámolója szerint az értékesítés nettó árbevétele 71,6 milliárdról 69,5 milliárdra csökkent, de a 2009-es mínusz 23,5 milliárd helyett idén plusz 1 milliárd forintos adózott eredményt ért el a cég. Ez azonban annak köszönhető, hogy a szokásos normatív támogatáson túl (32,9 milliárd forint) a főváros plusz 5 milliárdot, az állam pedig 17,5 milliárd működési támogatást adott, vagyis a 24 milliárdos eredményjavulásból 22,5 milliárdot az adófizetők pénzén érték el.
Előkerült az egyetlen olyan BKV-s nyomozás, amelyben Kocsis István volt vezérigazgató lehet az érintett – írta az index.hu. Az eljárást egyesítették más BKV-s ügyekkel (Hagyó Miklós és társai, Szalainé Szilágyi Eleonóra), ezért 2011. március 16-án átvette a Központi Nyomozó Főügyészség. Fazekas Géza szóvivő szerint az ügyben egyelőre nem gyanúsítottak meg senkit. Azokban az ügyekben, ahol Kocsis István feljelentő volt, már 21 gyanúsított van, de ahol a gyanús offshore szerződéseket aláíró Kocsis lehet érintett, nincs, holott hónapokkal megelőzte a többi nyomozást. Ez az index szerint arra engedhet következtetni, hogy a nyomozás ebben az ügyben eredménytelen lehet, bár a lap lényegében már feltárta az 50 millió forintot megközelítő, egyértelműnek tűnő visszaéléseket.
Mi kérünk elnézést, hogy már megint Schmitt Pált idézzük, de a köztársasági elnök azt szeretné, ha az új alkotmány „magyar nyelven szólna”, így a preambulum szó helyett az előszó megfogalmazás szerepelhetne benne. A helyzet viszont az, hogy most sincs benne. Se a preambulum, se az előszó kifejezés, se a hatályos, se az új alaptörvényben; utóbbiban Nemzeti hitvallás néven fut. Szerencsére köztársaságunk elnökének lesz módja jobban elmélyülni a témában, hiszen Kerényi Imrének hála, a Sándor-palota is kap majd az új alkotmányból egy díszpéldányt. A színházigazgatónak köszönhetjük, hogy szeptember 1-je óta kötelező az önkormányzatoknak külön szobát, asztalt és asztalszolgát biztosítaniuk az új alkotmány olvasásához, de Kerényi az Alaptörvény Asztala mellett javasolta az új alkotmányhoz kapcsolódóan gyermekrajzpályázat kiírását – ezt Réthelyi Miklós miniszter már meg is hirdette –, könyvjelzősorozat kiadását, ehhez kapcsolódóan pedig társasjáték indítását is. Továbbá díszkiadású alaptörvényt az asztalra, a parlamenti patkóba, az államfői hivatalba, az érettségiző diákoknak, valamint az alaptörvény képeskönyv formátumú kiadását is kezdeményezte. Utóbbihoz olyan címen rendelne Kerényi festményeket, mint például: „1989 Nagy Imre újratemetése”. Az új alkotások eredeti példányai a Parlament, vagy a Sándor-palota falait díszítenék. Kerényi levelének függelékéből az is kiderül, hogy a politikai döntés minderről már májusban megszületett.
Hiánypótló kötet jelent meg szombaton, csakhogy valami épülésünkre is szolgáljon. Kiadták ugyanis Semjén Zsolt összegyűjtött beszédeit, „Megharcolunk minden magyarért!” címmel. A beszédek mellett interjúk és tanulmányok is találhatóak a „Mozaikok a magyar nemzet közjogi egyesítéséről, a keresztény politika kísérletéről” alcímet viselő kiadványban, melynek szerzőjét Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek (aki a kötet előszavát is jegyzi) a következőképpen méltatta: „2010-ig kellett várni, amíg az Országgyűlés szinte egyöntetűen e könyv írójának apostolkodása folytán meghozta a kettős állampolgárság gyógyító döntését”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
