A kormány az ellenzékkel együttműködve alkossa meg a választási eljárási törvényt ősszel és vegye figyelembe a Velencei Bizottság (VB) ajánlásait a jogszabály megalkotásakor – ezt kérte az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve.
A testület pénteki ülésén erre ígéretet is tett a magyar kormány nevében tárgyaló igazságügyi államtitkár. Répássy Róbert az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy több megfontolandó, illetve befogadandó észrevétel is elhangzott, ezeket majd figyelembe veszik, de soron kívüli jogalkotási feladatok nincsenek. Az államtitkár interpretálása szerint összességében demokratikusnak és a jogállamiságot szolgálónak találta a Velencei Bizottság a most vizsgált törvényeket: a választójogi, a nemzetiségek jogairól és az ügyészségről szóló jogszabályokat, így biztosan nem megalapozott egy monitoringeljárás megindítása Magyarországgal szemben. Az ügyészségi törvényt demokratikusnak találta a testület, de a legfőbb ügyész mandátumának meghosszabbításával, illetve a legfőbb ügyésznek az illetékestől eltérő bíróságon való vádemelési jogával kapcsolatban megfogalmazódott kritika. A kormány azzal érvelt, hogy utóbbira az alaptörvény átmeneti rendelkezései adnak lehetőséget, előbbinél pedig arra hivatkoztak, hogy a magyar közjog a 12 éves megbízatást is ismeri. Ugyanakkor jelezte: megfontolják, hogy a mandátumhosszabbítás eredménytelen utódválasztás esetén legfeljebb 3 évre szóljon – közölte Répássy. A hvg.hu korábban a bizottság jelentéstervezetére hivatkozva azt írta: a VB kérte, hogy ne lehessen egyharmados kisebbséggel blokkolni egy új főügyész megválasztását. Arról nem beszélt Répássy, hogy a testület szerint az ügyészség egyfajta általános felügyeleti szervvé válik, amit semmi nem ellensúlyoz, és a széles jogkörökhöz képest kérdésessé válik a hatékony elszámoltathatósága saját felelősségét, működését illetően.
Az államtitkár szerint az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvényt „koherensnek, jól kodifikáltnak” tartja a bizottság, amely üdvözölte többek között az actio popularis megszüntetését, illetve azt, hogy az alapvető jogok biztosa – képviselve a hozzá forduló állampolgárokat – kérhet utólagos normakontrollt az Ab-től. Répássy a költségvetési és adóügyekben hozott jogkörkorlátozással kapcsolatban arra hívta fel a bizottság figyelmét, hogy ezekből az ügyekből sincs teljes körűen kizárva a testület, hiszen például emberi méltóság sérelme alapján megsemmisíthet, sőt már semmisített is meg adótörvényt az Ab.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!