Még egy ilyen győzelem, s nem marad több katonám – a mondás jól illik a görög gazdasági helyzetre. Az államcsőd veszélye nem csökkent.
Athén belvárosa szinte romokban áll a folyamatos tiltakozások, kőzáporos tüntetések, esetenként gyújtogatások nyomán. Optimistán tekintve a görög válság e heti mérlegét, azt mondhatjuk: a legfontosabb fejlemény, hogy Athén teljesítette a kiszabott minimális feltételeket. Így elhárultak a formális akadályok a korábban elfogadott 110 milliárd eurós mentőcsomag, 12 milliárd eurós részletének folyósítása elől. Ami elengedhetetlen ahhoz, hogy Görögország egyelőre még elkerülje, az újabb mentőöv nélkül már két hét múlva fenyegető államcsődöt. Július közepén ugyanis nagyobb mennyiségű görög állampapír lejárata esedékes. Szintén a derűlátást erősítheti, hogy a német bankok és biztosítók úgy döntöttek: megújítják a 2014-ig lejáró görög államkötvényeket. Ami épp csak csepp a tengerben, de mégis 2 milliárd eurós könnyebbséget jelenthet Athénnak.
Egy esetleges görög csőd egyébként nem csupán az Athénnak hitelező európai Északot, élükön a németekkel és franciákkal, vagy a nagyon billenékeny államháztartási helyzetben lévő Dél országait, köztük a spanyolokat és a portugálokat fenyegetné közvetlenül. Eddig kevés figyelmet kapott, hogy a hellén pénzintézetek leánybankjaik révén szinte az egész Balkán gazdasági fejlődésének meghatározó szereplői. Bulgária, Szerbia és Románia pénzügyi rendszere a leginkább érintett. Például a bolgár bankszektor eszközeinek egynegyede van görög kézben, ami magyar szempontból azért érdekes, mert a balkáni országok közül az OTP éppen Bulgáriában helyezte el a legnagyobb tétet: ottani leánybankja komoly piaci szereplő, mely az OTP-csoport profittermeléséből is derekasan kiveszi részét.
A görög összeomlás tehát a deviza-, hitel- és állampapír-piaci hatásokon túl – bolgár áttéttel – még a legnagyobb magyar lakossági bank kitettsége révén is begyűrűzne hozzánk.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
