Sok nyugat-európai polgár életében először akkor látott romákat, amikor a helsinki aluljáróban vagy a brüsszeli sétálóutcában szembetalálkozott a Kelet-Európából érkező, kéregető cigányasszonyokkal.
Ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy nagyobb számban csak Kelet-Európában élnek romák, a számítások szerint Nagy-Britanniának több mint 200 000, Spanyolországnak pedig 725 000 „őshonos” roma polgára van. Ezzel együtt igaz, hogy a cigány lakosság csak a keleti, új tagállamokban haladja meg a lakosság öt, egyes országokban tíz százalékát. Bulgáriában a munkaképes kort éppen elérő fiatalok között 23% a romák aránya, vagyis sikeres integrálásuk nélkül esély sincs a foglalkoztatási ráta – és vele a gazdaság teljesítőképességének – jelentős javítására. Az Európai Bizottság (EB) jövő kedden fogadja el azt a közleményt, amely a tagállamok által elkészítendő nemzeti roma integrációs stratégiákhoz ad keretet, konkrét javaslatokat, nevesített jó példákat (így a magyarországi Kiút programot) és pénzügyi alapokat is. A közlemény beterjesztője két uniós biztos, Andor László, aki a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős, valamint a luxemburgi Viviane Reding, az alapvető jogok felelőse.
Andor László lapunknak elmondta: a romák tartós kirekesztése elfogadhatatlan az egyenlőséget és a demokráciát alapvető értékként kezelő Európai Unióban. A magyar biztos úgy látja, hogy a cigányok nagy többségének helyzete az elmúlt években tovább romlott, a problémák messze túlnőttek azon a szinten, amit az egyes országok önerőből kezelni tudnának. Ugyanakkor azokban az országokban, ahol nagy számban élnek, sikeres integrálásuk nélkül lehetetlen megvalósítani az Európa 2020 stratégia céljait. Ezért négy fő területre koncentrálva sürgetik a roma lakosság integrálását: egyenlő esélyek az integrált oktatásban, aktív és diszkriminációmentes foglalkoztatáspolitika, a megelőzést és a szűrést is magában foglaló egészségügyi kezelés, s emberhez méltó lakhatási körülmények.
Andor László azt is elmondta, hogy roma ügyekben rendszeresen konzultál az Európai Parlament magyar tagjaival – elsősorban Göncz Kinga és Járóka Lívia képviselőkkel –, és a magyar kormánnyal, személy szerint Balog Zoltán államtitkárral. Az EB döntése után, még a magyar elnökség idején, a tagállamok megtárgyalják a konkrét feladatokat.
N. Z.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
