Nagy-Britannia lassan magához tér az öt halálos áldozatot követelő és legalább 200 millió fontos – átszámítva 6 milliárd forintos – kárt okozó zavargások hatalmas sokkjából. Önkéntesek tízezrei gyűlnek össze, partvissal a kezükben naponta London és más angol nagyvárosok zavargások sújtotta negyedeiben, hogy segítsék a helyreállítást, közöttük rengeteg a fiatal.
A munkát szervező közösségi oldalaknak már több tízezer tagja van. Az üzletek bedeszkázott kirakatait öntapadós cetlik százai borítják. „Peckham (London egyik kerülete) az otthonom”, „Ne öljétek meg a fiamat”, „Együtt”, „Változzatok meg!” – olvasható rajtuk. London számára a bizalom visszaszerzése más szempontból is fontos, a zavargások miatt sok turistacsoport nem érkezett meg, és egy évvel az olimpia előtt a történtek biztonsági kérdéseket is felvetnek.
Eközben a leghajmeresztőbb történetek látnak napvilágot a zavargások őrizetbe vett résztvevőiről. Két kamaszt a szüleik vittek be a rendőrségre, miután látták az újságban a gyerekeik képét, amint épp boltokat fosztogatnak a manchesteri bevásárlónegyedben.
„Azt hittem, a fiam kerti partin van” – mondta egyikük mélyen megrendült édesanyja. A 18 éves londoni Chelsea Ives-t is az anyja adta fel.
A lányt az atlétikában elért sikerei miatt a 2012-es olimpia egyik reklámarcának választották. Most fosztogatással, erőszakos rendbontással és egy rendőrautó megtámadásával vádolják, amit Chelsea tagad. A legfiatalabb fosztogató, egy 11 éves fiú zizegős melegítőben és két mobiltelefonnal jelent meg a bíróságon. 50 font értékű elektronikai cikket lopott el egy üzletből, melyet a társaival együtt szétvertek. Mikor megkérdezték, megértette-e az ellene felhozott vádakat, azt válaszolta, „ja”.
A hasonló történetek száma végtelen: eddig több mint 2000 embert tartóztattak le Nagy-Britanniában, 40 százalékuk 18 év alatti. Fiatal koruk miatt őket nem ítélhetik pénz- vagy börtönbüntetésre. Az eddig meghozott döntések értelmében átlagosan 9 hónapig kell majd rendszeres beszámolóra jelentkezniük a rendőrségen.
A bíróságok szó szerint éjjel-nappal dolgoznak. Az Igazságügy Minisztérium legfrissebb adatai szerint eddig országszerte 796 esetben történt vádemelés, a skála a betöréses lopástól és orgazdaságtól a rendbontáson át egészen a hivatalos személy elleni erőszakig és a súlyos testi sértésig terjed. Az esetek kétharmadában azonban eddig nem született ítélet, így a zavargások résztvevői a következő tárgyalásig őrizetben maradnak.
Többek között letartóztatták azt a férfit is, aki Kelet-Londonban úgy tett, mintha segíteni akarna egy törött állkapcsú és vérző maláj fiúnak, ám inkább kirabolta. Az esetet valaki lefilmezte, a felvétel bejárta a sajtót, ennek segítségével sikerült elkapni a huszonéves férfit, akit várhatóan a jövő hét elején állítanak bíróság elé. A maláj diák azt nyilatkozta, hogy a történtek ellenére Angliában szeretné befejezni a tanulmányait.
A BBC tíz okot gyûjtött össze arra, miért is törtek ki a zavargások:
1. Függés a társadalmi ellátórendszertől. A társadalom egészét áthatja a szemlélet, hogy az államból hasznot lehet húzni. Ha a politikusok manipulálják a költségvetésüket, hogy luxuskiadásaikat fedezhessék, nem csoda, ha a fiatalok sem akarnak dolgozni.
2. Társadalmi kirekesztés. Azok, akiknek nincs semmijük, állandó megaláztatásnak vannak kitéve a jómódúak részéről, amit alkalmanként csak agresszióval tudnak levezetni.
3. Az apák hiánya. A zavargások fiatal résztvevői nagyrészt úgy nőttek fel, hogy nem volt apjuk, aki példát mutatott volna nekik, hogy viselkedik egy felnőtt férfi.
4. Megszorítások. Mindig is tiltakozást szült, ha a kormányok csökkentették kiadásaikat az állami juttatások terhére. De ezúttal az is bátoríthatta a zavargókat, hogy rengeteget lehetett a rendőrségi költségvetés megkurtításáról hallani.
5. Gyenge rendőrség. A The Sun egy szalagcímében egyenesen „őrületnek” nevezte, hogy a londoni rendőrségnek nincsenek gyorsan bevethető vízágyúi. Az is gond lehetett, hogy a 2009-es G20-csúcs ellen tüntető tömeg elleni határozott rendőri fellépést sokat kritizálták, ezért nem mertek erőteljesen reagálni.
6. Rasszizmus. Igaz, hogy a fiatal férfi, akit Tottenhamben lelőttek, fekete volt, de a színes bőrűek elleni rendőri erőszak csak egy ok volt a sok közül.
7. Gangsta rapkultúra. A fiatalok körében népszerű zene erőszakról és drogokról szól, meg akarták valósítani, amit eddig csak hallgattak.
8. Fogyasztói kultúra. A fosztogatással a szegényebbek megszerezhették azokat a telefonokat vagy ruhákat, amelyekről eddig csak álmodtak.
9. Tömegvonzás. Minél többen csatlakoztak a zavargó és fosztogató emberekhez, annál vonzóbb volt a részese lenni a csoportnak, melyben az egyén sérthetetlennek érzi magát.
10. Technológia és közösségi háló. A közösségi oldalak és a mobiltelefonok segítségével nemcsak a forradalmakat, hanem az erőszakos és romboló akciókat is kiválóan meg lehet szervezni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
