Országszerte rekordalacsony a Duna vízállása az augusztus óta tartó csapadékszegény időjárás miatt – az elmúlt héten rendre dőltek meg az alacsony vízszintrekordok: Adony, Dunaújváros, Dunaföldvár, Paks és Dombori után kedden Budapesten is több mint 70 éve nem tapasztalt, 49 centiméteres vízállást mértek.
A kevés víz igencsak sok gondot sodor magával – az, hogy alacsony vízállás mellett nem közlekednek egyes hajójáratok, kompok, és hogy a napokban a teherhajóknak is megtiltotta a vízre szállást az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Budapesti Közlekedési Központ, csak a legkisebb a bajok közül. Bár a hivatalos állásfoglalás szerint az alacsony vízállás önmagában nem okoz romlást a vízminőségben, a folyó szennyezettsége egyes, veszélyeztetettebb szakaszokon mégis magasabb értékeket mutat – ilyenkor az ivóvíztisztaságért felelős parti szűrés sem a leghatékonyabban működik.
A Duna alacsony vízállása felfedte például az egykori Óbudai Gázgyár szennyezett talajából a folyóba szivárgó mérgek kis csatornáit a parton. Mivel a zöldhatóság és a kármentesítésért felelős Nemzeti Közművek nem reagált érdemben a bejelentésre, miszerint undorító, bűzös, habos trutyi csordogál bele a folyóba, az Index munkatársai maguk vették kezükbe az ügyet, és vonultak le a Dunához a Greenpeace szakembereivel mintát venni, hogy megállapítsák a szennyezés nagyságát. Simon Gergely vegyianyagszakértő szerint az eredmény sokkoló: a talajvízben és sajnos már az üledékekben is számtalan rákkeltőnek kategorizált anyagot találtak, a megengedett határérték többszörösében. Benzolból például a talajvízre megadott határérték hatszorosát, naftalinokból a kétszázszorosát, arzénból pedig szintén a hatszorosát. Az uniós jogszabályok értelmében egész egyszerűen tilos lenne megengedni, hogy ilyen és ezekhez hasonló szennyeződések a vízbe jussanak, azaz a hatóságoknak ezt kötelezően meg kellene akadályoznia, ehhez képest az Index vizsgálódása nyomán kiderült, hogy a környezetvédelmi hatóság egy bejelentés nyomán már 2009 óta tud a dologról. Már akkor mintákat vettek az érintett Dunaparti területen, és már az akkori eredmények is a rákkeltő anyagok többszörös határérték-túllépését mutatták ki. Közel tíz éve tudható, hogy alacsony vízállásnál az egykori gázgyár talajvízbe szivárgott mérgei a Dunába folynak, és azóta semmi, de semmi nem történt az ügyben. A főváros szerint a kármentesítési kötelezettség a terület korábbi használóját, az NKM Földgázszolgáltató Zrt.-t terheli, a szolgáltató viszont még csak nem is reagál a feltett kérdésekre. Annyi biztos, hogy amíg ennyire alacsony a vízállás, a Greenpeace szakemberei nem javasolják az óbudai Duna-parton való tartózkodást – a méreganyagok gőzét, ha lehet, senki ne lélegezze be.
FOTÓ: GREENPEACE/DORGO ZSUZSI
Az alacsony vízállás miatt Pakson is kisegítő szivattyúkra van szükség a hűtővíz biztosításához. Utoljára 2011-ben volt szükség pótszivattyúk beállítására, akkor az ország szinte összes nagy teljesítményű szivattyúja a reaktorok hűtésén dolgozott. A jelenlegi vízszint alacsonyabb a 2011-esnél – ilyenkor a vízszintkülönbség miatt gravitációs úton nem jut annyi víz a hűtővízcsatornába, amennyi a biztonságos hűtéshez kell. Az erőmű nyilatkozata szerint a Dunában amúgy lenne annyi víz, amennyire szükség volna, csak a folyómeder folyamatos mélyülése miatt nem ér föl a vízmagasság a hűtővízcsatorna torkolatáig.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
