Négy éve stagnál az utasbiztosítási piac, mivel kevesebben engedhetik meg maguknak a külföldi utazást, mint a válság beköszönte előtt.

 
Jobb előre felkészülni, mint utólag rohangálni az igazunk után (Fotó: Profimedia-Red Dot)

A külföldre utazók mindössze 30-35 százaléka köt csak utasbiztosítást, ami európai összehasonlításban igen alacsony arány. Ráadásul az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) kiváltása sokakban csalóka biztonságérzetet kelt, úgy gondolják, nincs is igazából szükségük utasbiztosításra. A kártyával valóban ingyenesen vehetünk igénybe orvosilag szükséges egészségügyi szolgáltatásokat az EU tagállamaiban, illetve Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc területén. Nem árt azonban tudni, hogy Horvátországban csak sürgősségi ellátáskor nem kell fizetnünk, néhány ország esetében pedig saját zsebből kell megelőlegeznünk az ellátás költségeit, amelyet csak utólag térít vissza a tb. Az EEK csak olyan ellátásra jogosít, amely az adott ország polgárainak is jár, így Franciaországban például ki kell fizetni a költségek 30 százalékát. Ráadásul gyakran előfordul, hogy a nyaralóhelyen nem találni az állammal szerződésben álló rendelőt vagy kórházat, és akár száz kilométereket is kell utazni az ellátásért. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) arra is figyelmeztet, hogy a spanyol, görög, ciprusi vagy az olasz kórházakban és rendelőkben gyakran akadozhat a kártya elfogadása.

Sokakat megnyugtatnak a bankkártyák mellé csatolt díjmentes külföldi utazási, baleset-, betegség- és poggyászbiztosítások, a legtöbben azonban nincsenek tisztában vele, mit is tartalmaz valójában a csomag: teljes biztonságot általában csak a business és gold kártyákhoz csatolt csomagok nyújtanak. Ha például sürgősségi betegellátásra szorulunk, a költségek a limit többszörösét is elérhetik.

A négy legfontosabb szempont, amelyet egy utasbiztosítás megkötésénél szem előtt kell tartanunk, hogy hová utazunk, mennyi időre, milyen tevékenységet tervezünk ott végezni, illetve milyen értékű poggyászt viszünk magunkkal. A meghatározott időtartamra szóló utasbiztosítás ára napi 280–1100 forint között van, a legmagasabb kategóriájú biztosítások akár 100-150 millió forintig vagy limit nélkül vállalják az egészségügyi ellátás költségét. Egyre népszerűbbek az emelt szintű szolgáltatást nyújtó, illetve a kombinált konstrukciók, amelyek egyszerre tartalmaznak utas- és útlemondási biztosítást is.

Azonban akkor is érhetnek minket meglepetések, ha sikerült az utazás paramétereihez mérten a legmegfelelőbb biztosítást kiválasztanunk. Sok esetben a biztosítónak és az ügyfélnek nem sikerül megegyeznie abban, hogy a biztosító köteles-e kifizetni a kárt vagy sem. Ilyenkor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, illetve a mellette működő Pénzügyi Békéltető Testülethez érdemes fordulni. – Az esetek többségében egyezség születik a kárkifizetésről a biztosító és az ügyfél között – tájékoztatta lapunkat Binder István, a PSZÁF szóvivője. Azért akadnak fura esetek is. Szerencséje volt annak a tanárnak, aki továbbképzésen vett részt Portugáliában, amelynek utolsó napján az óceánparton kerekedő orkánszerű szél a szemüvegét a vízbe sodorta. A biztosító először nem akarta kifizetni az „elemi csapásból eredő kárt”, a férfi végül mégis 150 ezer forintot és annak időarányos kamatait is megkapta.

Számtalan olyan eset is előfordul azonban, amikor a testület a biztosítónak ad igazat, ezért különösen fontos, hogy mindig alaposan olvassuk el a biztosítási feltételeket, az apró betűs részekkel együtt.

Címkék: biztosítás

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!