A líbiai lázadók elfoglalták Adzsdabíját és Bregát, jelenleg a kőolajtermelés egyik központja, Rasz Lanuf felé tartanak. A nyugati részen azonban Kadhafi erői Miszuratát lövik, miközben a nyugati koalíció gépei bombázzák őket és a fővárost, Tripolit is.
Az áttörésben nagy szerepe volt a brit repülőgépeknek, amelyek megsemmisítették a Kadhafi-erők tankjait, tüzérségét. Az ország keleti részén fekvő Adzsdabíjában az emberek az utcákra vonultak, az otthagyott gépfegyverek és tankok között táncoltak. „Köszönjük, Obama! Köszönjük, Cameron!” – énekelték. A városban már tíz napja nem volt ivóvíz, és az élelmiszerkészletek is kezdtek elfogyni, de Bengáziból már megindultak a segélyszállítmányok.
„Nem történt baj, mert időben léptünk, elkerültük a humanitárius katasztrófát és számtalan civil – ártatlan férfiak, nők és gyermekek – életét mentettük meg” – mondta Barack Obama amerikai elnök.
Úgy tűnik azonban, a kezdetben vonakodó Egyesült Államok ennél is tovább akar menni a segítségnyújtásban. A The Washington Post értesülései szerint az amerikai elnök és szövetségesei azon gondolkodnak, hogyan tudnák fegyverszállítmányokkal támogatni a felkelőket.
A repüléstilalmi zóna létrehozásán már jóval túlmentek azzal, hogy szétlőtték a Kadhafi-erők támaszpontjait és felszerelését bizonyos településeken, így a fegyverszállítás már csak egy lépés innen. A múlt héten meghozott ENSZ-határozat fegyverembargót hirdet Líbia ellen, de egyes „rugalmas” értelmezések szerint ez csak Kadhafi kormányára vonatkozik, a lázadókra nem. Obama szóvivője, Jay Carney ugyan hangsúlyozta, hogy ezt csak egy lehetőségnek tekintik. Franciaország támogatja az ötletet, és jelezte, szívesen küldene kiképzőket az ellenzéknek, hogy eredményesebben vehessék fel a harcot Kadhafi hivatásos katonái ellen. Ugyanakkor David Cameron brit miniszterelnök ellenzi ezt. Nem tartja korrektnek, hogy a határozatot csak a diktátor fegyvervásárlásai ellen alkalmazzák – mondta. A vita valószínűleg csak a keddi londoni konferencián fog eldőlni, ahol a koalícióban részt vevő országok vezetőin kívül a líbiai lázadók képviselői is részt vesznek majd. A találkozó célja, hogy meghatározzák a további politikai és katonai stratégiát.
Annyi biztos csak, hogy a több napig húzódó vita eldőlt, és a NATO átveszi a hadművelet irányítását. A kanadai Charles Bouchard altábornagy, a szervezet nápolyi Összhaderőnemi Parancsnokságának vezetője, akit az akciók összehangolásáért felel majd, már hét elején megkezdi a munkát.
Az orosz RIA-Novosztyi hírügynökség információi szerint a NATO-erők szárazföldi akciót készítenek elő arra az esetre, ha Kadhafi nem adja meg magát. Az orosz titkosszolgálattól szerzett értesülések április végén vagy május elején tartják valószínűnek a partraszállást. Kadhafi ugyan néhány napja jelezte, kész elfogadni az Afrikai Unió javaslatát, amelynek keretében tárgyalna a lázadókkal, és reformokat hajtana végre.
A felkelők diadalára árnyékot vet egy, a The Los Angeles Timesban közölt riport. A Bengáziban tartózkodó riportereket első alkalommal engedték be a Kadhafi-rezsim által épített börtönökbe, ahol most a lázadók embertelen körülmények között tartják fogva az „árulókat”. Lényegében minden fekete bőrű embert letartóztatnak és kínzásnak vetnek alá, mert Kadhafi előszeretettel toborzott katonákat Csádból és Nigerből. A Human Rights Watch jogvédő szervezet szerint tudatos kampány folyik a bevándorlók ellen.
Szíriában a déli Tafasz városában több ezren vonultak az utcákra, felgyújtották az 1963 óta irányító Baász párt parancsnokságát. Daraa-ban és a fővárosban, Damaszkuszban is történtek kisebb megmozdulások. Ahogy a többi közel-keleti országban, itt is Facebook internetes közösségi oldalon szervezik a demonstrációkat. A „Szíriai Forradalom 2011”-nek már 86 ezer támogatója van, akiket felkelésre szólítottak fel a szervezők – jelentette az al-Dzsazíra hírtelevízió. Az ellenzék demokratikus reformokat követel, sokat hangoztatott jelszavuk „Béke, béke, Allah, Szíria, Szabadság.” Bashar al-Asszad elnök a héten 260 politikai fogoly szabadon bocsátását hagyta jóvá, de a pénteki daraa-i tüntetésen a tömeg mégis le akarta dönteni a 11 éve hatalmon lévő államfő szobrát. A rendőrök rájuk lőttek, legalább 20-an életüket vesztették.
Ugyanakkor Jemenben csillapodni látszik a helyzet, mert a 32 éve hatalmon lévő Ali Abdul Szaleh elnök bejelentette, hogy nem tölti ki a 2013-ig tartó ciklusát, hanem még idén lemond. Szaleh hat hétig tartó tüntetéssorozat után jutott erre a döntésre. Azonban még mindig ragaszkodik ahhoz, hogy komoly tárgyalásokat folytasson az ellenzékkel, mert „meg akar bizonyosodni arról, jó kezekbe adja a kormányzást” – tolmácsolta az államfő véleményét Abubakr al-Kirbi külügyminiszter. A tüntetők természetesen azt szeretnék, ha Szaleh azonnal távozna, ezért folytatódtak a megmozdulások. Az elemzők szerint azonban a jelenlegi politikai berendezkedés megnehezíti a hatalomátadást. Például Szaleh fia, Ahmed a Köztársasági Őrezredet vezeti, míg unokaöccse a fegyveres erők parancsnoka. Várhatóan nekik is távozniuk kell, de tekintve, hogy katonai hatalom az övék, ebből még bőven adódhatnak problémák.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
