Ez nem a vég, hanem az átalakulás kezdete – értékelte Obama amerikai elnök az egyiptomi fordulatot. Tizennyolc napi tüntetés és általános sztrájk után Mubarak lemondott. „Egyiptom már sosem lesz ugyanolyan” – mondta Obama, de hogy milyen is lesz, arról csak találgatni lehet.
Catherine Ashton, az EU külpolitikai főképviselője, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és számos vezető örömét fejezte ki, s a demokratikus intézményrendszer mihamarabbi megteremtését sürgették. De az ideiglenes hatalom a hadsereg kezében van, ami sokakat aggaszt, ugyanis 1952 óta – mióta Gamal Abden-Nasszer puccsal megdöntötte a királyságot – az ország vezetői mindig a katonaságból kerültek ki, és az elmúlt harminc évben is a Mubarak-rezsim támogatói voltak. A vezérkar legmagasabb rangú tisztje a 75 éves Mohamed Husszein Tantavi vezérezredes, akit esélyesnek tartanak arra, hogy átvegye a hatalmat, mert jól ismeri a rendszert és nagyon tapasztalt. De a korábbi védelmi miniszter köztudottan ellenzi a demokratikus átalakulást, és sokan Mubarak árnyékának tartják. Ha mégis a nyugati normáknak megfelelő elnökválasztásokat tartanának, ketten lennének esélyesek.
Egyikük, a Nobel-békedíjas Mohammed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség korábbi vezetője azt mondta, hogy Mubarak távozásával „az ország felszabadult”. A másik jelölt, az Arab Liga főtitkári posztját 2001 óta betöltő Amr Músza „nagy lehetőségnek” nevezte a fordulatot, amikor „nemzeti konszenzust” lehet építeni.
De szakértők szerint bizonytalan, hogy valóban a parlamentarizmus felé mozdul-e el az ország politikai berendezkedése, ugyanakkor azt valószínűnek tartják, hogyha nem vezetnek be reformokat, az emberek újra az utcára vonulnak. A legnagyobb gondot azt jelenti, hogy a tüntetőknek se valós vezetői, se használható elképzelései nincsenek arról, mi legyen a következő lépés. Vezetési tapasztalatai csak a magas rangú tiszteknek vannak, így elképzelhető, hogy csak generáció- és nem rendszerváltás következik be. Sokan attól is tartanak, hogy az eddig mérsékelt Muszlim Testvériség radikalizálódik, és az iszlamisták veszik át a hatalmat.
Mindenesetre megnyugtató, hogy a katonai vezetés bejelentette: „az Egyiptomi Arab Köztársaság minden regionális és nemzetközi szerződést érvényesnek tekint”, mivel felmerült, hogy az USA-val és Izraellel jó viszonyt ápoló Mubarak távozásával veszélybe kerülhet az 1979-es Camp David-i békeszerződés. A vezérkar felkérte a kormányt, hogy az új kabinet megalakulásáig maradjanak hivatalban. Néhány miniszter már távozni készült az országból, de a kairói reptéren megakadályozták őket. A közleményben hangsúlyozták, hogy „a szabad, demokratikus államot civil hatóság fogja majd irányítani, akik választások útján kerülnek hatalomba”. De az nem derült ki, hogy erre mikor kerülhet sor.
Mubarak elnök lemondása után rögtön sharm-el-sheikh-i rezidenciájába távozott, bizony értesülések szerint innen nem sokkal később Szaúd-Arábiába utazott. A svájci hatóságok már zárolták is a Mubarak család bankszámláit, feltehetően a többi országban is így tesznek majd. Az elnök összesen 70 milliárd dollárnyi vagyont halmozott fel. Összehasonlításképpen: az éves magyar költségvetés 66 milliárd dollár.
Az arab világban örömmel fogadták Mubarak távozását. De az elemzők szerint a közel-keleti vezetőknek intő jelként kell kezelniük Mubarak lemondását, mert az egyiptomi események mérföldkövet jelenthetnek a térség politikai fejlődése szempontjából. Jemenben és Algériában a szimpátiatüntetések kormányellenes tiltakozássá alakultak át. Jemen fővárosában, Szanaában több ezren követelték az 1978 óta hatalomban lévő Szaleh elnök távozását. Háromszáz tüntető késekkel és botokkal rontott a rohamrendőrökre, akik – egyes források szerint – rájuk lőttek – jelentette az al-Dzsazíra hírtelevízió. Algírban a Május Elseje Téren gyülekeztek a tüntetők. A rendőrség kordonokkal vette őket körül, de mintegy kétezer tiltakozónak sikerült áttörnie a korlátokat. Ezrek szólították fel Bouteflika elnököt, hogy kövesse egyiptomi kollégájának példáját. 1992-től egészen a közelmúltig szükségállapot volt Algériában, ezalatt legalább 250 ezer ember vesztette életét a hadsereg és az iszlamista erők összecsapásában. Luis Martinez, a párizsi Sciences Po egyetem Közel-Kelet-szakértője azt nyilatkozta a Le Monde-nak, hogy Algériában akár két-három hónapig is tarthat a felfordulás, mivel az ország vezetésre nem lehet gazdasági nyomást gyakorolni. Algéria biztosítja az EU földgáz- és kőolajellátásnak 10 százalékát, nem függ sem az amerikai segélyektől, sem a turisztikai vagy tranzitbevételektől.
Ki lehet Mubarak utódja?
Vezérezredes, honvédelmi miniszter
Az erős egyiptomi hadsereg vezetője, akit bizonyos tiszti körökben „Mubarak pudlijának” hívnak. A Tahrír téri tüntetőket személyesen szólította fel a távozásra.
Altábornagy
A szárazföldi erők főparancsnoka
A múlt héten megjelent a Tahrír téren, ahol meghallgatta a tüntetők követeléseit, és gondoskodott a biztonságukról. Hangos éljenzéssel fogadták.
Alelnök
Átmeneti kormány létrehozását javasolta, ami előkészítené a szeptemberi választásokat és a hatalomátadást. Úgy tűnik, Mubarakkal együtt őt is kiseperték a hatalomból.
A Nemzeti Ellenzéki Tömörülés vezetője
A Nobel-békedíjas el-Baradei a megbékélést hirdeti. Egy ernyőszervezetet irányít, amelynek tagjai közt vannak a liberálisok és a Muszlim Testvériség is.
Internetes vezér
Ő hozta létre a „Mindannyian Kaled Szaídok vagyunk” nevű Facebook-oldalt, ahol elindult a tiltakozás a rezsim ellen, amiért le is tartóztatták. A mozgalom ifjúsági ágát képviseli.
A Muszlim Testvériség vezetője
Hiába helyezte a csoportot Mubarak törvényen kívül, a Muszlim Testvériség vezető ellenzéki erővé vált. Tagjai támogatták a tüntetőket, és tárgyaltak a kormánnyal is.
Az Al Ghad Párt elnöke
A 2005-ös elnökválasztásokon Mubarak ellenfeleként indult
a liberális párt vezetője. Börtönben is ült, az ellenzéki mozgalom egyik legerősebb alakja.
Az Arab Liga főtitkára
Az egykori külügyminiszter a tüntetők elleni támadások kivizsgálását sürgette. Az egyik legesélyesebb elnökjelölt lehet a nemzetközileg is elismert politikus.
Nobel-díjas kémikus
1999-ben kapta meg a kémiai Nobelt; nemrég tért vissza
az Egyesült Államokból. Az Április 6-a Ifjúsági Mozgalom, a tüntetések internetes szervezésében fő szerepet játszó csoport támogatja.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
