Hoszni Mubarak egyiptomi elnök távozása óta egyre több közel-keleti országban robbantak ki a demokráciát követelő megmozdulások, amelyek – elsősorban Bahreinben, Líbiában és Jemenben – sok halálos áldozatot követelő összecsapásokba torkollottak, miután a hatalmon lévők fegyveres erővel kísérelték meg letörni a lázadásokat.
A legutolsó beszámolók szerint eddig több mint nyolcvan halálos áldozata volt a líbiai összecsapásoknak, elsősorban az ország második legnagyobb városában Bengháziban. Egy orvos az al-Dzsazíra arab hírtelevíziónak azt mondta, hogy abban a kórházban, ahol dolgozik, legalább 70 holttestet látott. Pénteken az előző napok életüket vesztett tüntetői temetésére igyekvő tömegbe lőttek a katonák. Ugyanakkor a tüntetők állítólag ellenőrzésük alá vették a helyi repülőteret, s a hatalmas távolságok miatt a tripoli kormányzat nehezen tud erősítést küldeni a városba. Az a hír is elterjedt, hogy a tüntetők fogságába esett Kadhafi futballista/üzletember fia. A legutolsó jelentések szerint az ország keleti részének három nagyvárosa, Bengházi, Tobruk és al-Bajda a tüntetők ellenőrzése alatt áll, harcok nincsenek, s a tüntetők szerint katonák csatlakoztak hozzájuk.
Ami Bahreint illeti, az utóbbi napok összecsapásai után Szalman bin Hamad al-Kalifa koronaherceg, aki egyben a hadsereg főparancsnoka is, elrendelte, hogy a katonák hagyják el a főváros, Manama központjában lévő Gyöngy teret – írta a The New York Times. Így az ellenzéki, elsősorban síita tüntetők diadalittasan visszatérhettek a főtérre. A rendet és a biztonságot a rendőrök fogják garantálni – jelentette be a koronaherceg, aki az ellenzéket és a tüntetőket párbeszédre hívta. – Türelemre van szükség most, hogy minden fél elmondhassa a véleményét – mondta. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács és a CIA értékelése úgy számol, hogy a rezsim felülkerekedik a tüntetőkön, és az uralkodó megőrzi hatalmát. A WikiLeaks honlap szerint a Hezbollah képzett ki számos bahreinit a tüntetők közül.
Folytatódtak a tüntetések Jemenben is, ahol legalább hat ember halt meg az elmúlt napokban. Megmozdulások voltak Jordániában, Kuvaitban és a Jemennel határos Dzsibutiban is. Algéria nagyobb városaiban is egyre erősebbek az indulatok. A jobb életkörülményeket és munkahelyeket követelve a fővárosában, Algírban is felvonulást tartottak kisebb ellenzéki csoportok. Egy helyi újság becslései szerint csak ezer ember vonult az utcára – a rendőrség végül feloszlatta a menetet. A marokkói ellenzékiek egy interneten terjesztett videoüzenetben felhívást tettek közzé, amelyben arra szólítják fel az embereket, hogy vonuljanak ma az utcákra „a nagylelkűség és szabadság Marokkója” érdekében. Voltak tüntetések Irakban is, ahol főleg a síiták lakta városokban munkát követeltek a demonstrálók. Egyiptomban, ahol Mubarak egy héttel ezelőtti bukására emlékeztek, a hadsereg felszólította a lakosságot, hogy hagyjanak fel a sztrájkokkal. A Tahrír téri ünnepséget az AFP francia hírügynökség szerint furcsa közjáték zavarta meg: a Muzulmán Testvériség vezetőjének biztonsági emberei nem engedték felszólalni Vael Gonimot, a Google egyiptomi képviselőjét, aki tevékeny szerepet játszott a Mubarak megbuktatásához vezető demokratikus mozgalomban.
A térségbeli növekvő feszültséget jelzi, hogy Egyiptom átengedett a Szuezi-csatornán két iráni hadihajót, amik a Földközi-tenger felé, szíriai kikötőbe tartanak. Izrael provokációnak tartja a hadihajók útját és bírálta Kairót is.
Behívatták Magyarország tripoli nagykövetét a líbiai külügyminisztériumba – írta tegnap a Le Monde internetes kiadása. Valójában ez három nappal ezelőtt történt – nyilatkozta dr. Marton Béla a Vasárnapi Híreknek. A magyar nagykövetet, mint a soros elnökséget betöltő EU-tagország képviselőjét kérették be, és csak érintőlegesen beszéltek az aktuális eseményekről – mondta a diplomata. Így többek között „megnyugtatták az uniót, hogy a Líbiában nincs probléma, a hatalom ura a helyzetnek”. A diplomata elmondta, hogy az internet néhány órás szünetelése szombaton technikai okokra volt visszavezethető, miután hajnalban hatalmas homokvihar tombolt.
Kézikönyv a forradalomhoz
A diktatúrától a demokráciáig vagy Az erőszakmentes tiltakozás 198 módja – egy amerikai értelmiségi írásaiból is merítettek az egyiptomi és tunéziai tüntetések szervezői. A 83 éves Gene Sharp az erőszakmentes forradalmakat kutatta. A diktatúrától a demokráciáig (From Dictatorship to Democracy) című műve 24 nyelven tölthető le. Többek között burmai, bosnyák, észt és zimbabwei ellenzékiek is Sharp írásaiból merítettek. Egyiptomba az Erőszakmentes Konfliktusok Nemzetközi Központja (International Center for Nonviolent Conflict) nemzetközi civil szervezet közvetítésével jutottak el a kutató munkái. Volt, aki arabra fordította a könyveket, mások aktivista-képzéseket indítottak a hatására. Korábban kelet- és dél-európai demokratikus mozgalmak is használták Sharp kézikönyvét.
Ki mit ígért?
A bahreini király 2650 dollárt akar adni minden családnak, hogy lecsillapítsa a szunnita vezetéssel elégedetlenkedő síita többséget.
A kuvaiti vezetés bejelentette, hogy 4 milliárd dollárt és ingyenételt fognak osztani az elkövetkezendő 14 hónapban. Így mind a 1,12 millió állampolgár 3572 dollár készpénzhez juthat március 31-ig.
A jordániai Abdullah király leváltotta a miniszterelnököt. Az új kormányfő, Szamir Rifai gyors és valós politikai reformokról beszélt, és azt ígérte, hogy az állam 225 millió dollárt szán majd az üzemanyagok és alapvető élelmiszerek árának csökkentésére. A miniszterelnök a közalkalmazottak és a katonák fizetését is meg akarja emelni.
A Közel-Kelet egyik legszegényebb államában, Jemenben Ali Abdullah Szaleh elnök hangsúlyozta, hogy nem fogja meghosszabbítani 2013-ban lejáró mandátumát, és biztosította a tüntetőket, fiát sem fogja a hatalomba emelni. Emellett azt is vállalta, hogy újra megnyitják az áprilisi közvetlen tartományi választások szavazói jegyzékét, mert az ellenzék szerint 1,5 millió ember nem tudott regisztrálni.
Abdelaziz Bouteflika algériai elnök megígérte, hogy a hónap végére feloldják a 19 éve tartó szükségállapotot.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
