Egyelőre még külön küzd a választási rendszer megváltoztatásáért a Jobbik, és nem csatlakozott a nyolc demokratikus formáció közös alapvetéseihez. Hogy lesz-e együttműködés, az a konkrét javaslatokon múlik.
Új, igazságos, arányosabb választási rendszer megteremtésének elveiről állapodott meg nyolc demokratikus ellenzéki párt.
Az egyezség kovásza Gulyás Márton aktivista volt, az általa kezdeményezett Közös Ország Mozgalom felhívása nyomán. Az aláírók a német rendszerre hasonlító megoldással a listás mandátumokkal korrigálnák az egyéni választókerületekben kialakuló eredményt, aránytalan és igazságtalan eredményt.
Az összefogásból egyedül a Jobbik hiányzik. Ennek az az oka, magyarázta Dúró Dóra, hogy a nyolcak által elfogadott nyilatkozat nagyrészt csak alapelveket tartalmaz, az álláspont kialakításához látni kellene a benyújtandó konkrét javaslatokat. A Jobbik országgyűlési képviselője szerint pártja mindenesetre egyetért a javaslatok többségével, és azzal, hogy igazságosabb rendszert eredményeznének.
Nem véletlen, hogy a német választási rendszer átvétele a Jobbik programjában is szerepel.
Azért a pártnak vannak fenntartásai.
„A javaslatok között akadnak olyan elemek is, amikkel nem biztos, hogy teljes mértékben azonosulni tudunk” – jegyezte meg, példaként említve a női kvóta bevezetésének tervét. Hozzátette: még kérdéses, hogy milyen konkrét javaslat formáját ölti majd a nyolc párt elvi szintű egyetértése. Valamilyen bejutási küszöböt szerinte is meg kell határozni. Most ez öt százalék, a Jobbik korábban négy százalék mellett foglalt állást.
Dúró Dóra kitért arra is, hogy a választójog alapfokú iskolai végzettséghez kötése szerepelt a Jobbik 2014-es programjában, de ezt most újratárgyalják. Vona Gábor pártelnök felvetette, hogy ezt a követelményt csak az 1990 után születettekre nézve érvényesítsék, amit a képviselőnő úgy értékelt, hogy bevezetése az iskola elvégzésére ösztönző, „felzárkóztató jellegű” intézkedés lenne. Azzal kapcsolatban, hogy a kormányhivatalok ezekben a napokban sorra eltávolítják a Jobbik óriásplakátjait, Dúró Dóra kijelentette: már a plakáttörvény megszavazása is alkotmányos puccs volt, most pedig a fizikai megsemmisítésig fajult a dolog. Így bírósághoz fognak fordulni a kormányhivatalok fellépése ellen, jogászaik már készítik a papírokat, a megrongált plakátokat pedig igyekeznek pótolni.
Torzító tényezők:
A választókerületeket a Fidesz úgy rajzolta át, hogy a baloldali területek kerületeibe több szavazó zsúfolódjon, a kormánypárti vidékek kerületei pedig ritkásabbak legyenek. Ennek lényege: hiába kap országosan akár jóval több szavazatot a baloldal, lényegesen kevesebb egyéni választókerületet képes elhozni.
A kormány megnehezíti annak a mintegy félmillió külföldön dolgozó magyar állampolgárnak a voksolását, akiknek zöme kvázi gazdasági menekültként távozott az országból. A kettős állampolgárok (jellemzően a szomszédos országban élő magyarok) szavazását viszont aránytalanul megkönnyítette és gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné tette.
Átalakult a töredékszavazatok számításának rendszere. A bonyolult szisztéma lényege, hogy ha egy jelölt megnyer egy egyéni választókerületet, a helyben győztes párt – a korábban az ellenzéket segítő kompenzációs gyakorlat átalakítása miatt – jogosult pluszmandátumokra. A Fidesz például körülbelül tíz képviselővel küldhetett többet a parlamentbe 2014- ben az új rendszernek hála.
Szerkesztőségi megjegyzés: A Vasárnapi Hírek álláspontja szerint a Jobbikkal kizárólag a választási rendszer megváltoztatásában kell és érdemes együttműködni, hogy 2018 tavaszán letisztult, kevésbé aránytalan körülmények és igazságosabb mandátumelosztási feltételek között mérkőzhessenek egymással a pártok.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!