Árvíz - kérdések

Mi lett a nagy ígéretekkel?

A 2002-es nagy árvíz után tervezett Duna- projekt szerint 2007 és 2013 között a teljes magyarországi árvédelmi szakasz kiépült volna 20 milliárd forintért. A program 2004-től európai uniós támogatást kapott, az EU-s előkészítés miatt csúszott. Az unió tavaly hagyta jóvá a beruházást. Eddig a tervezett 11 közül csak egy elemet fejeztek be és adtak át: Mohács és Kölked térségében a töltést burkolattal látták el, valamint rézsű- és tereprendezési munkákat végeztek.

Mi lesz a veszélyes üzemekkel?

A Duna mentén összesen mintegy 40 olyan üzem van, amit valamilyen formában érinthet az árvíz. Ezek a katasztrófavédelem szerint mind fel vannak készülve a helyzetre, mindegyik rendelkezik belső védelmi tervvel, melyek betartását folyamatosan ellenőrzik. A Paksi Atomerőmű felkészült az extrém helyzetekre, beleértve a hűtővizet biztosító Duna különösen magas vízállását, valamint az uszadék kezelését is, de mivel a folyó gátja a paksi oldalon magasabb, így a telephely teljesen védett területen fekszik. Az almásfüzitői vörösiszap-tározó gátjai a várható legnagyobb vízszinthez képest is jóval magasabbak, de szombat estig 24 órás ügyeletet rendeltek el az üzemben. Bár az index.hu korábban arról írt, leállíthatják a csepeli szennyvíztisztítót, ha emelkedik a Duna vízszintje, mivel a tervezésnél és kivitelezésnél nem számoltak ekkora árvízzel, ezt a Fővárosi Vízművek cáfolta. A tervezéskor ismert legmagasabb vízszint esetén is el tudja vezetni a maximális hidraulikai terhelést – közölték.

Várható még nagy árvíz?

A globális felmelegedéssel egyre gyakoribbak lehetnek Európában a Duna mostani áradásához hasonló árvizek – állítja egy tanulmányában az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA). A szervezet szerint ugyanakkor az urbanizáció és a modern mezőgazdaság is hozzájárul a helyzet romlásához. Timár Gábor geofizikus szerint is a hirtelen, nagy tömegben lezúduló csapadék és a felmelegedés az oka a nagy árvizeknek, és jövőben a mostaninál durvább árvizek is előfordulhatnak. A meteorológusok egy úgynevezett magassági hidegörvényt neveztek meg „felelősként”, ami a sok esőt okozza, valamint a napsütés hiányát, ami miatt nem párolog a víz.

Meddig tart az áradás?

Még körülbelül két hét, mire az országban levonul az ár.

Kitörhet járvány?

A tisztítási, fertőtlenítési munkák elvégzése, illetve az elhullott állatok elszállítása az önkormányzatok és az ingatlantulajdonosok feladata. Különleges járványügyi intézkedésekre, a lakosság védőoltására jelenleg nincs szükség. Azonban az árhullám levonulása után különös figyelmet kell fordítani a rovarok – főleg a szúnyogok – és rágcsálók irtására. A megyei tiszti főorvosok számba vették a várandós anyákat, a krónikus kezelésre szorulókat, emelt klórszinttel fertőtlenítik az ivóvizet, ha szükséges. Az árvízzel fenyegetett településeken működő gyógyszertárak a szokásosnál nagyobb készletet rendelnek láz- és fájdalomcsillapítókból, a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekből.

Van elég ivóvíz?

Ha netán el kell zárni a Duna-parti vízbázisokat, az ellátást a biztonságos karsztkutak segítségével oldják meg. A védekezésben külön figyelmet fordítanak a szennyvíztisztítók és átemelők védelmére.

Meddig tart az önkéntesek lelkesedése?

Minden katasztrófának van forgatókönyve: az első, rövid időszak a mézeshetek, ekkor rendkívüli az összefogás, erőn felüli a segítségnyújtás, majd ha ez lecseng, a bajba jutottak érezhetik úgy, hogy magukra maradtak, mert már nem ők állnak a figyelem középpontjában – nyilatkozta Lénárt Ágota, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Krízisintervenciós csoportjának tagja. A pszichológus szerint az, hogy a mézeshetek napokig vagy hetekig tartanak, az a katasztrófától is függ. Jelen helyzetben, ha nem szakad át a gát, akkor hamarabb lecseng a lelki, fizikai és anyagi segítségnyújtás is. Ha elhúzódik és netán súlyosbodik a helyzet, akkor várhatóan a támogatások is tovább kitartanak. A pszichológus szerint azért lehet most ilyen rendkívüli az összefogás, mert rekordmértékű az árvíz és a március 15-i havazás bebizonyította, hogy bárki kerülhet bajba, önhibáján kívül is és ekkor a civil segítség sokat jelent az állami mellett. A Krízisintervenciós csoport, ha kell, kitelepítéskor segíti a bajba jutottakat, hogy ne alakuljon ki poszttraumás stresszbetegség náluk.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!