Önkényesen tartották fogva Julien Assange-ot, a WikiLeaks alapítóját Ecuador londoni nagykövetségén, ezért szabadon kell engedni, és kárpótlást is érdemel – állapította meg egy ENSZ-bizottság pénteken.
A mintegy 400 ezer amerikai diplomáciai távirat kiszivárogtatásáért felelős férfi ellen még 2012-ben adott ki Svédország európai elfogatóparancsot szexuális bűncselekmények miatt. Assange tagadta a vádakat, és nem adta fel magát a hatóságoknak, mert meggyőződése szerint azonnalkiszolgáltatták volna az Egyesült Államoknak, ahol az államtitkok nyilvánosságra hozataláért súlyos büntetésre számíthatott volna.
Az informatikus ezért az ecuadori követségen kért menedékjogot, mert a latin-amerikai nemzetközi szokásjogban még él az asylum (menedék) gyakorlata. Két évvel később fordult az ENSZ-hez azzal érvelve, hogy mindez önkényes fogvatartásnak minősül, hiszen attól félve, hogy a brit hatóságok azonnal letartóztatják, nem hagyhatja el a követség területét, és így megfosztják alapvető emberi jogaitól.
Az ENSZ Bizottság most meghozott döntése elfogadta Assange gondolatmenetét, de ez korántsem jelenti azt, hogy ezután szabadon el is hagyhatja az épületet. A brit hatóságok jelezték, abban a pillanatban beigazolódik Assangefélelme, hogy kiteszi a lábát az ecuadori követségről.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!