Jóváhagyta a londoni bíróság Julian Assange kiadatását a svéd hatóságoknak – jelentette a BBC. A WikiLeaks alapítójának ügyvédei több ponton is megtámadták a kiadatási kérelmet. Az egyik az volt, miszerint az európai elfogatóparancsot azért adták ki Assange ellen, mert nem jelent meg a kihallgatáson, és nem azért, mert eljárás indult ellene.

Azonban a dél-londoni körzet bírója, Howard Riddle megállapította, hogy mivel a férfi nem volt hajlandó megjelenni a kihallgatáson, és nem a svéd hatóságok hibáztak, a távollétében indult eljárás jogos volt. A védők másik kifogása szerint a nemi erőszak nem olyan bűncselekmény, amiért ki lehetne adni az elkövetőt, de a bíró ezt is elutasította. Assange ügyvédei hiába vitatták azt is, hogy Marianne Ny ügyésznek volt-e joga ahhoz, hogy nemzetközi elfogatóparancsot rendeljen el. A londoni bíró azt az érvet is elutasította, hogy Assange nem kapja meg a méltányos eljáráshoz nélkülözhetetlen nyilvánosságot, mert a nemi erőszakkal kapcsolatos ügyeket zárt körben tárgyalják. A legsúlyosabb kifogás az, hogy az eljárás politikai okokból indult, hogy megakadályozza Assange-t további államtitkok kiszivárogtatásában, és bosszút álljon a korábbiakért, de ezt sem találták megalapozottnak. A határozat ellen Assange fellebbezhet, ami akár három-négy hónappal is késleltetheti a kiadatását. A másodfokú eljárás után a Legfelsőbb Bírósághoz is fordulhat, de az európai elfogatóparancs jogosságát megkérdőjelezni nagyon nehéz.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!