Míg a gyerekek izgalommal készülnek az iskolába, szüleik azon aggódnak, vajon képesek lesznek-e tartani az iramot, nem kellene már előre megtanítani nekik a szorzótáblát. A pedagógusok szerint a kisiskolások belső motivációjának fenntartása, valamint a szülők és tanítók közti kooperáció folytonossága a legfontosabb az első osztályba indulók esetében is.

 
Iskolakezdés - Fotó: Lakos Gábor

„Nincs két ugyanolyan érettségi szintű gyerkőc szeptember elsején az iskolapadban” – szögezi le Törökné Tóth Ilona, a csepeli Kölcsey Ferenc Általános Iskola igazgatóhelyettes tanítónője. Legyenek a kisiskolások bár évvesztesek vagy évnyertesek – nézőpont kérdése –, az óvodák kertjéből az iskolák udvarára, a játékokkal teli környezetből a szigorúbb beosztású tanterembe kerülve, számos új kihívással kell szembesülniük.

És ugyan az óvodai és az iskolai követelményeknek össze kell simulniuk, a gyakorlatban mind a gyerekeknek, mind a szüleiknek, mind a tanító néniknek és bácsiknak komoly aggodalmakat okoz az átállás, a vélt vagy valós elvárásoknak való megfelelés.

Sok szülő ezért – nehogy már a kezdet kezdetén lemaradjon a gyerek, netán mindjárt kudarcokkal induljon az iskolában! – a két nevelési- oktatási intézménytípus közti váltás nyarán iskolai előkészítő foglalkozásokra íratja be csemetéjét, „előre bepótolni” a hiányokat, felkészíteni őket a komolyabb tanulmányokra. Valóban szükséges mindez, és ha igen, mit, hogyan érdemes „szintre hozni”?


Ami elvárható

Ha szakadék nincs is az óvoda és az iskola között, a tapasztalat azt mutatja, iskolaérettség ide vagy oda, a gyerekek felkészültsége sok esetben hagyhat maga után kívánnivalót, és jelentős az eltérés az egy osztályba bekerült iskolatársak között. Törökné Tóth Ilona úgy véli, nagyon hasznos lenne egy afféle nulladik, felkészítő év az óvoda és iskola átmenetének megkönnyítésére. Ám amíg ez nincs, a legfontosabbnak a szülő és tanító közti kooperáció tűnik. Ennek eredményessége érdekében viszont mielőbb tisztázni kell, kinek mi a feladata.

„Az utóbbi években mintha zavarossá váltak volna a szerepkörök: egyre több olyan dolgot tesznek a szülők, ami az iskola feladata lenne, és egyre több olyan dologgal kell a tanítóknak foglalkozniuk, amit a szülőknek kellene megoldaniuk”

– mondja Oravecz Márta, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium ny. vezető tanítója. „Írni-olvasni tanítják a gyerekeket, akik ismerik már a prímszámokat is, miközben a késsel-villával evést, a cipőfűzőjük bekötését a tanító néninek kell begyakoroltatni velük” – teszi hozzá.

Az önálló öltözködés elsajátítása, az életmódbeli rendszeresség (pl. megfelelő alvásidő) biztosítása egyértelműen a szülő feladata, ahogy az oktatási időhöz szükséges türelem megteremtése is (nyugton ülve kibírja az órát). Utóbbi az otthoni közös mesélések, kézműveskedések, játékok alkalmával kialakítható, de az első osztályokban a 45 perces órák is úgy szerveződnek, hogy 15 percenként feladatot váltanak a tanítók, mozgásos, játékosabb vagy pihentető tevékenységeket építenek be.

A családi játékok, asztal melletti elfoglaltságok azonban sok egyéb haszonnal is bírnak: „Aki szívesen színez, gyurmázik, legózik, az erősebb izomzattal fog rendelkezni az íráshoz, az úgynevezett finom-motorikus mozgása rendezettebb lesz. Ez szükséges ahhoz, hogy vonalközben tudjon maradni az írásuk” – mutat rá Törökné Tóth Ilona, aki a térérzékelésen kívül a beszédértési és a nyelvi fejlettség fontosságára hívja még fel a figyelmet.


Nyelvképesség

Hogy ez mennyire szükséges a fizikai kondíciók kialakítása mellett (amik a tanulási képességek terén válnak később fontossá), arra Oravecz Márta is nagy hangsúlyt helyez. „A gyerekeket amúgy is folyamatosan nagy zaj veszi körül még az otthoni környezetben is, a nyelvi kifejezőképességük, a szókincsük kialakítása, fejlesztése érdekében a szülőknek komoly erőfeszítéseket kell tenniük, hogy ne egyszavas, helytelenül toldalékolt válaszokat adjon a gyermekük („Hányat mutatok? Öt. Hol voltatok nyáron? Velence”). A korosztály körében nagy népszerűségnek örvendő mesefilmek, számítógépes játékok figuráinak szájmozgása és hangja nincs szinkronban, ezért nem megfelelő minták a hangképzésben. Különösen fontos ezek ellensúlyozása miatt is, hogy sokkal több élőszavas, fejből mondott mesét halljanak, ne alakulhasson ki beszédhiba, amit később nehéz korrigálni.”

A tanító ugyanilyen lényegesnek tartja, hogy a szülő indirekt módon, a család életvitelébe beillesztve, a mindennapi tevékenységekbe bevonva növelje a gyerek szókincsét, pontosan megnevezve a közös főzés vagy rendrakás során nemcsak a tárgyakat, de a fellelhetőségi helyüket is („Ott van!” helyett „A kanalat a középső fiókban találod hátul”) megadva, ami a térbeli tájékozódást is elősegíti, miközben persze a kisgyereknek az iskolában az alapvető feladattudata és -tartása is fejlődik.


Mi az a plusz?

Oravecz Márta szerint a „felkészítés” során alapvetően a gyermeki kíváncsiságot kell kielégíteni. A kisgyerekek 6-7 éves korukban már intenzíven érdeklődnek a betűk iránt, szeretnék elolvasni az eléjük kerülő feliratokat, szövegeket, a rajzaikra örömmel írják oda monogramjukat, nevüket. Ezeket érdemes is megtanítani nekik.

A pedagógus nem híve a divatos írásban rögzített feladatmegoldásoknak, a feladatlapoknak, inkább a játék közbeni világfelfedezést tartja előnyösnek. A piros pacsi vagy a hideg-meleg keresőjáték is rengeteg képességet fejleszt – mondja –, a reflexiótól a térbeli tájékozódásig. A sport, balett, tánc, tehát a mozgásos különórákon pedig az egyensúlyérzék, a szem-kéz koordináció, az együttműködés, a ritmika fejlődik, amik a számoláshoz- olvasáshoz elengedhetetlen képességek.

„Ahogy az óvodai foglalkozásoknál, úgy az esetleges lemaradások esetében is a kisgyerek belső motivációiban rejlik az előrejutás lehetősége – fogalmaz Törökné Tóth Ilona. – A motiváltabb gyerek tovább marad a feladatban, jobban elmélyül benne, ezáltal többet profitál. A kevésbé motivált hamar elveszíti az érdeklődését, felületesebb marad. Ha ennek következtében a képességei alul maradnak a társaihoz képest, azt majd később a fejlesztőpedagógusnak kell, a megfelelő mérések elvégzése után, fejlesztési terv mentén korrigálnia.”

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!