Budapest szívében, nagyjából aKossuth tér, illetve a Szabadság tér között mintegy 50 méteres mélységben ma is létezik az egykor szupertitkos, atombiztos bunker, ami Rákosi Mátyás és legközelebbi elvtársai túlélését volt hivatott garantálni egy atomtámadás esetén.

 
A Rákosi-bunkerben - Fotó: Kovács Attila, MTI

Közvetlen lejárata volt az óvóhelynek a Magyar Dolgozók Pártja közeli, Zoltán utcai székházából.

A ház udvarából előbb 283 lépcsőfok vezetett a mélybe, később liftet is építettek, nem is akármilyet: bár külsőre úgy nézett ki, mint bármelyik panelházé, ez volt akkoriban Európa leggyorsabb liftje. Csak városi legenda, hogy a bunker közvetlen összeköttetésben volna a Parlament épületével, ahogy az sem igaz, hogy az 1952- ben kezdődött építkezés nehéz, föld alatti munkáit rabokkal végeztették volna. Valójában vidéki bányászok építették az óvóhelyet a 2-es metró akkoriban zajló építésével egy időben, ezért is gondolhatták a budapesti helyismerettel nem rendelkező munkások, hogy a metrót építik, holott a Kossuth téri állomás csak sokkal később készült el, és a metróalagúttal is csak 1973-ban kötötték össze a bunkert.

A létesítmény – amelybe 6 méter átmérőjű, cirill betűs feliratú öntöttvas alagúton lehet lejutni – az eredeti tervek szerint 250 embernek nyújtott volna munkakörnyezetet és védelmet, köztük a pártvezetés legmagasabb rangú tagjainak: a kevés kiváltságosnak külön dolgozószoba, privát WC és zuhanyzó is dukált. A nukleáris portól megszűrt levegő és a friss ivóvíz azonban mindenkinek járt – ezekről és a saját áramellátásról is a többségében ma is meglévő, szovjet gyártmányú berendezések gondoskodtak. A 16 emelet mélyen elterülő, összesen mintegy 3500 négyzetméteres objektumban rövid ideig – mondjuk, egy légicsapás idejére – akár 2200 ember is elfért volna. Az F–4 jelzetű objektumot azonban sem Rákosi, sem más nem használta a megépítése óta eltelt 60 évben – az állagromlás miatt pedig az építmény eredeti céljára már jó ideje nem is használható.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!