Atomcsapás Európára?

Nagy-Britanniában a Daily Telegraph és a Guardian, az Egyesült Államokban a New York Times is részletes kivonatot közölt a bizalmas amerikai iratokból. Összesen 759 titkos jegyzőkönyvről van szó, amelyek a Guantánamón kihallgatott foglyok tekintélyes részének vallomásait összegzi.

A WikiLeaks legújabb „dobása” olyan információcsokor, amelyből egy hír különösen kiemelkedik: az al-Kaida egyik parancsnokának állítása szerint a terrorhálózat elrejtett egy atombombát Európában (ennek időpontja, valamint a helyszín nem szerepel a dokumentumban) és a szerkezetet az erre a célra létrehozott „alvó ügynökcsoport” abban az esetben robbantotta volna fel, ha az al-Kaida vezetőjét elfogják vagy megölik. (A jegyzőkönyvek tanúsága szerint az amerikai hatóságok korábban már más forrásokból tudták, hogy az al-Kaida számos kísérletet tett nukleáris alapanyagok ellopására vagy megvásárlására.) Arra, hogy e szervezetnek kifejezett nukleáris csapásmérő képessége lehet, egyértelmű utalást tett a WikiLeaks-iratok szerint Chálid Sejk Mohammed, a terrorhálózat műveleti parancsnoka, aki a guantánamói őrizetesek egyike. Az amerikaiak őt tartják a 2001. szeptember 11-i merényletsorozat fő kitervelőjének, és ő az egyik dokumentum szerint kihallgatásakor azt mondta, hogy az al-Kaida „a nukleáris pokol tüzét” zúdítja Európára vezére elfogása vagy meggyilkolása esetén. (Úgy tűnik, 2001-ben Oszama bin Laden tényleg igen közel volt ahhoz, hogy fogságba kerüljön. Az őrizetesek vallomása szerint alig néhány nappal a szövetséges erők érkezése előtt menekült el az afganisztáni Tora Bora hegységben levő rejtekhelyéről. Az al-Kaida vezérét utoljára 2003 tavaszán látták, Bin Laden ekkor – több kihallgatott hasonló beszámolója szerint – pakisztáni területen találkozott más terrorista vezetőkkel.)

A nukleáris terrorizmus veszélyével az atomkorszak hajnala, Hirosima és Nagaszaki óta tisztában van az államok közössége. Az amerikai szakkönyvek jelenlegi meghatározása szerint e kategóriába tartozik atomfegyverek megszerzése vagy gyártása; ún. „piszkos bomba” előállítása, amely hagyományos robbanás útján szór szét sugárzó anyagot; atomreaktor megtámadása vagy üzemelésének megzavarása; végül pedig atomfegyverrel rendelkező tengeralattjáró, repülőeszköz vagy szárazföldi támaszpont elleni támadás. Barack Obama elnök félreérthetetlenül leszögezte az ENSZ BT-ben elmondott első beszédében, hogy ezen belül mit tart a nukleáris terrorizmus legnagyobb fenyegetésének. „Ez a legnagyobb biztonsági veszély: egyetlenegy nukleáris fegyver, felrobbanása esetén – legyen az New Yorkban vagy Moszkvában, Tokióban, Pekingben, Londonban vagy Párizsban – emberek százezreit ölné meg… Továbbá ez destabilizálná biztonságunkat, gazdaságunkat és egész életformánkat.”

Az amerikai tudósokat és mérnököket kezdettől fogva foglalkoztatta az, hogy miként lehet megakadályozni terrorcsoportok hozzájutását kiváltképp a kisméretű eszközökhöz (utóbbiakra vonatkozó szakzsargon: „aktatáska a-bomba”). Egy eredetileg titkos szenátusi meghallgatáson beszélgetésre került sor Millikon szenátor és Oppenheimer professzor, a bomba atyja között. „Vannak aknafelderítő eszközeink, amelyek meglehetősen hatásosak, kíváncsi lennék, létezik-e valami hasonló atombombák esetében, ami ugyanúgy gyalogosan haladva hasonló információt ad az embernek?” Válasz: „Ha ön szerződtetne engem Washington pincéinek bejárására, azt megállapítandó, van-e ott atombomba, azt hiszem, legfontosabb fegyverem egy csavarhúzó lenne, amellyel kinyithatom azt, amelyik zárva van és így benézhetek. Csak elsétálni előtte egy kis eszközzel, ez nem adná meg a szükséges információt.” A felderítő technika azóta sokat fejlődött, de hasonlóképpen a pusztító eszközök miniatürizálása is, és a titkosság falán csak néha nyílt rés. Az elmúlt években bizonytalanságot keltett az, hogy államok sora birtokol ilyen eszközt, vagy legalábbis ott áll a küszöbön. A londoni Times sohasem cáfolta arról szóló 2009-es hírét, hogy a múltban három különböző támadóakciót terveztek pakisztáni létesítményekkel szemben terroristák, akik így akartak bombanyersanyagot szerezni. A közlést a West Point Katonai Akadémia kiadványa is megerősítette, és ezután látott napvilágot a tavalyi hír: az USA fegyveres erői felkészültek arra, hogy adott esetben megakadályozzák a nyolcvan darabra becsült pakisztáni robbanótöltet idegen kézbe kerülését. A Voice of America pedig tavaly megerősítette, hogy egy Indiana állambeli kiképzőközpontban rendszeresen szimulálják katonaorvosi gyakorlatokon azt az esetet, amikor az USA egy városában „kis nuk­leá­ris eszköz” robban.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!