Szeptember közepéig 352 menekültet fogadott be Magyarország, de a folyamat jelentősen lassul; májustól októberig mindössze 73-mal bővült ez az adat. Az ajtók tehát záródnak, a két déli tranzitzónában pedig a korábbi adatoknál jóval többen, 135-en vannak jelenleg.
Drasztikusan, csaknem a negyedére csökkent szeptemberre azoknak a menekülteknek a száma, akiket befogadott – vagyis akiknek különböző jogcímeken védelmet adott – az ország. A január–áprilisi 279 után májustól szeptemberig már csak 73 ember kérelmét ismerték el menekültként, oltalmazottként vagy befogadottként – derült ki azokból az adatokból, amelyeket a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal küldött a Vasárnapi Hírek közérdekű adatigénylésére.
A kormányzati kommunikációban folyamatosan jelen lévő menekültellenességet tehát a gyakorlatba is egyre jobban átültetik, az ajtókat lassan bezárják bármilyen menedékkérő előtt, legyen szó akár háborús térségekből érkező emberekről. Ennek jól megágyazott a nyár eleji alaptörvénymódosítás és a Stop Soros-jogszabály elfogadása is.
Inkább a harc
A folyamat a számok alapján jól nyomon követhető. Tavaly még 1300 menekültet fogadott be az ország, ahogy azt Altusz Kristóf akkori külügyi helyettes államtitkár a Times of Malta című lapnak elárulta. Az akkori „vallomás” azért is okozott meglepetést, mert Magyarország nem fogadta el az uniós áthelyezési kvótát, ami 1294 ember befogadását, pontosabban a menekültügyi eljárásuk lefolytatását jelentette volna. Emiatt az Európai Bíróságig ment a kormány, ahol végül veszített, de a döntést azóta sem hajtja végre, inkább harcol Brüsszellel.
Idén az év elején aztán minden ott folytatódott, ahol tavaly abbamaradt: a bevándorlási hivatal adatai szerint januárban 97, februárban pedig újabb 94 esetben hoztak pozitív döntést, április végére pedig ugyan csökkent a lendület, de négy hónap alatt így is 279 ember kapott védelmet. Az ezt követő bő négy hónapban viszont jelentős volt a visszaesés, hiszen januártól szeptember 10-ig „63 esetben került sor menekültkénti, 272 esetben oltalmazottkénti, 17 esetben befogadottkénti elismerésre” – szerepel a hivatal válaszában. Ez összesen 352 embert jelent, amiből az első négyhavi adatokat levonva könnyen kiszámítható a május–szeptemberi adat.
Érkeznek a kérelmek
Pedig kérelmek továbbra is bőven vannak. Az év első harmadában 342 menedékjog iránti kérelem futott be, a második négy hónapban (szeptember 10-ig) pedig újabb 198. Utóbbi esetben szintén az afgánok és az irakiak állnak az élen, tőlük létszámban lemaradva következnek a szírek, pakisztániak és irániak. Az igénylési kedv tehát valamivel visszaesett, miközben a befogadottak száma drasztikusan csökkent, amiből logikusan következik, hogy egyre többen várnak az ügyük elbírálására.
Zsúfoltságra játszanak?
Ezt támasztja alá a déli határon lévő tranzitzónákban lévők száma is. A hivatal adatai szerint jelenleg (szeptember 11-i állapot) 63-an vannak a röszkei tranzitzónában, 72-en pedig a tompaiban. Ez bőven felette van a korábbi adatoknak, azaz a jelek szerint a kormány nemcsak a menedékkérők egy részének élelmezésével, hanem a létszámmal is igyekszik rábírni az embereket arra, hogy önként távozzanak Szerbia felé. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy naponta hány új embert engednek be a két említett tranzitzónába, a korábbi hírek naponta 1-1 emberről szóltak, de most a hivatal csak annyit közölt, hogy a „beengedés üteme változó”. A létszám alapján viszont valószínű, hogy sokkal többen nem is férnének el normális körülmények között a tranzitzónákban.
FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
