Orbán Viktor miniszterelnök válogatott hallgatósága előtt a kötcsei találkozón azt mondta a következő két-három év programjáról szólva „ezerszám, ezer milliárdszám kell forrásokat kivonnunk a magyar gazdaságból, hogy a korábban felvett adósságot törleszteni tudjuk, s valahogy megpróbáljunk ki menekülni az adósságspirálból”.
Ez az egyetlen percnél rövidebb idő alatt elmondott mondat véget vetett a „mimikri üzemmódnak”, vagyis folytathatatlanná tette azt a Fidesz-gya korlatot, amely a lehető legszélesebb ívben kerülte el a gazdaságpolitikával kapcsolatban a „hogyan” és a „miből” kérdését. Ez az egy mondat, amely az ismert villámgyors pénzpiaci reakciókhoz vezetett, világossá tette, hogy legkésőbb az októberi választások után brutális megszorításokkal is számolni kell, pedig ezeknek a lehetőségét mind mostanáig a Fidesz vezetői kizárták. Miért ment el a miniszterelnök beszédében – amelyet nem kevés megfigyelő sokkterápiaként értékelt – ilyen messzire? Három feltételezéssel lehet találkozni Orbán váratlan őszinteségének magyarázatai között. Az első szerint az elmúlt hetek, de különösen az elmúlt néhány nap diplomáciai történései arról győzték meg, hogy az EU-tól sem várhat puhább fogadtatást, mint az IMF oldaláról. A hozzá eljutott jelzések nem szólhattak másról, mint arról, hogy kivételes kezelésmódra Magyarország egyiküktől sem számíthat. Kitetszett az is, hogy Magyaror szágtól IMF-megállapodás híján is ugyanolyan költségvetési szigor alkalmazását fogják elvárni, mint amilyenre IMF-megállapodás esetében számíthatna. Feltételezik, hogy csak a kötcsei beszéd előtti napokban szerzett információk és benyomások nyomán értette végül meg, hogy tévedtek azok a tanácsadók, akik azt hirdették, hogy kompromisszumot nem ismerő ke ménységre van szükség a nemzetközi pénzügyek terén. Emellett az is világossá vált, a Kötcsét közvetlen megelőző időszakban, hogy a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokban még túl sok a buktató ahhoz, hogy Magyarország a térségből mintegy úttörőszerepre vállalkozva ebben a vi szonylatban kompország lehessen. Orbánra ezek szerint az a szokatlan és hálátlan feladat hárult, hogy előrevetítse a gazdasági miniszternek a 2011-es hiánycéllal kapcsolatos „kapitulációs” bejelentését, továbbá, hogy egyszersmind előkészítse a következő időszak terv-forgatókönyvének alapos átírását. A második variáns szerint a nyíltsággal Orbán a saját hallgatósága előtt azt kívánta tesztelni, meddig mehet el az októberi választásig tartó időszakban a nyers igazmondással. És végül van egy harmadik lehetőség is, amely szerint Orbán ugyan sok mindent el akart mondani az övéi előtt, a kötcsei „puha fészekben”, de a kötetlen, szabad beszéd sodrása messzebb vitte a tervezettnél. Így „csúszott ki a száján” az a bizonyos ezermilliárd… Azt, hogy ebben a harmadik variánsban lehet valami, tükrözni látszik egy szinte szinkronban elkövetett hasonló látszólagos hiba. Valamivel előbb tartott beszédében a nagykövetek előtt nem említette meg a küszöbön álló magyar EU-elnökség időszakát, szót sem ejtett róla, holott azt a hazaiak és a külföldiek egyaránt várták tőle. Balázs Péter volt külügyminiszter szerint ez nagyon rossz üzenetnek bizonyult. Bennfentesek szerint a miniszterelnök érinteni akarta a témát, de az egyéb problémacsoportok annyira időigényesek voltak, hogy már nem látott lehetőséget ennek felvetésére… Orbán Viktor honlapján most ott van a kötcsei beszéd kivonata. Ezer milliárdról, dezertálásról, kétharmad megingásáról halvány szó nincs benne. Az alatta levő miniszterelnöki dokumentumban részletesebb információt kap az olvasó az elhangzottakról. Ennek az interjúnak címe: Van esélye a magyar futballnak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
