Az íróasztal is munkát csinál magának

Eddig igen nagy szervezeti és személyi stabilitás jellemezte a kormányzást 2010 óta. Alig változott a minisztériumok jellege, alig változtak a személyek, sőt például Pintér Sándor vagy Varga Mihály már az első Orbán-kormánynak is tagja volt. Érdekes, hogy miközben maga a kormányzás radikálisan változott (elég csak a nemzeti szabadságharcra gondolni), a szervezet és a személyi állomány stabil maradt.

Nemrég viszont épp a szintén újrázó Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője beszélt arról, hogy semmi nem marad úgy, ahogy eddig, ez valóban új kormányzás lesz, új eszközökkel, új formákkal és részben új emberekkel. Erről Sárközy Tamás azt mondta, valóban több helyen új embereket vont be a kormányfő, például az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) élén Kásler Miklóst, vagy a honvédelmi tárca vezetésébe Benkő Tibor vezérkari főnököt, de „a kormányzás alapeszméi ettől nem változnak”.

A nemzeti szuverenitást akár az Európai Unióval szemben is erőteljesen hangsúlyozzák, ezt jelzi például az, hogy két uniós ügyekkel foglalkozó államtitkár is lesz a Miniszterelnökségen, emellett a külügy- és az igazságügy-miniszter is foglalkozik majd uniós kérdésekkel. Egyértelmű, hogy Orbán Viktor alapvetően nemzetközi színtéren kíván szerepelni, ráadásul – ahogy mondta is – nem vezetni, hanem irányítani akarja a kormányt, ezért a Miniszterelnökséget és a kabineteket is átszervezte. És nem mellékes, hogy „marad egy erős konzervatív ideológia, ezt legutóbb a kormányfő úgy fejezte ki, hogy régi vágású kereszténydemokrata kormányzást kívánnak folytatni”.

Látszólag háromfejű vagy központú kormányzati irányítás jön létre azzal, hogy a Miniszterelnökség és a már létező Miniszterelnöki Kabinetiroda mellett létrejön egy, a kormányfő közvetlen irányítása alatt államtitkári szinten működő Miniszterelnöki Kormányiroda is, de Sárközy Tamás szerint itt tartalmilag másról van szó, ráadásul nem is három, hanem valójában négy részről. A  Miniszterelnökség Lázár János alatt hihetetlenül nagyra nőtt, majdnem ezer ember dolgozott ott, 80 körüli főosztállyal. Ezt most szétszedik. Megmarad a Miniszterelnökség Gulyás Gergely vezetésével, a helyettese a Századvég stratégiai igazgatója, Orbán Balázs lesz. Viszont elválik a stratégia a mindennapi munkától. Utóbbi a kormányirodához kerül, amit nem politikus vezet, hanem Bíró Marcell személyében közigazgatási államtitkár, aki összefogja a minisztériumok közigazgatási munkáit, oda rendelik a kormányzati ellenőrzéseket végző Kehit, és oda viszik a hírszerzést összefogó központi szervet is. A kormányzati tömegkommunikáció Rogán Antalnál marad majd, Semjén Zsolt alatt pedig létrehoznak egy államtitkárságot, ahová átkerülnek az Emmiből az egyházi és a nemzetiségi ügyek. Vagyis négy részre bontják az eddig viszonylag egységes Miniszterelnökséget.

Arra a felvetésre, hogy melyik lehet az agyközpont ezek közül, azzal válaszolt: „attól függ, mit tekintünk agynak”.

Sokan a stratégiát tekintik annak, de a kormány pragmatikus működése szempontjából a kormányiroda a legfontosabb, amit közvetlenül a miniszterelnök akar irányítani. És miután a modern kormányok tömegkommunikációs média-marketing kormányok, igen lényeges a Rogán Antal által irányított kabinetiroda, amely egy tömegkommunikációs minisztérium.

Eddig a kevés miniszter mellett sok államtitkár szolgált, illetve a helyettes államtitkárok száma száz körülire nőtt. Ebben Sárközy Tamás nagy változást nem vár, és azzal, hogy az eddigi integrált minisztériumokból valamennyi területet leszednek (ahogy láthatjuk azt az Emmi esetében), minimális mértékben az államtitkárok száma csökkenni fog. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyett ismét lesz egy klasszikus Pénzügyminisztérium. Ma már látható az is, hogy a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium átfogja az ipart és a közlekedést a foglalkoztatáspolitikával együtt, viszont a felsőoktatás nem megy át a Palkovics-féle tárcához. Kérdés, hova kerül a kereskedelem, a turisztika ugyanis a kabinetirodához, az építésügy a Miniszterelnökséghez fog tartozni.

Sokan az oktatás és az egészségügy területén külön tárcát sürgetnek. Van tábora annak, hogy az egészségügy és a szociálpolitika, illetve az oktatás és a kultúra külön minisztérium alá tartozzon. Sárközy Tamás viszont mindig támogatta az integrált minisztérium koncepciót, azt, hogy nem engedik meg, hogy a kormány szintjére felmenjenek az alágazatok közötti érdekütközések.

„Van ország, ahol 40 minisztérium működik, ott minden felcsúszik a kormány szintjére”, és így az összkormányzati érdeket nehezebb érvényesíteni. A képlet egyszerű: a szakmák képviselői mindig önálló minisztériumot akarnak. Az ágazatok azt gondolják, hogy ha külön minisztérium van, akkor jobb az érdekérvényesítő képesség. Ez persze távolról sincs így, az viszont igaz, hogy az Emmi és az eddigi NGM mérete túlzás volt.

Az, hogy a hírszerzés összefogása a kormányiroda alá kerülhet, Sárközy Tamás szerint nem jelent semmi rendkívülit, hiszen ezt egyre több kormány így csinálja. Ma már ugyanis az információ nagy kincs, „ma már nem James Bondok szaladgálnak a háztetőn”, így a hírszerzést általában a kormányfők valamilyen módon magukhoz szokták húzni. A nemzetbiztonsági terület pedig alapvetően Pintér Sándornál van a Belügyminisztériumban.

„Nyilván ez a kormányzás nem egy olyan, governance típusú irányítás, ami nagyon erősen a fékek és ellensúlyok rendszerére vagy a civilekkel folytatott partneri kormányzásra épül. A nyugatihoz képest a kormányzati hatalom túl erősen érvényesül, de azért azt mondani, hogy Magyarország nem jogállam, aligha lehet.”

Az előző ciklusban sok szó esett a bürokráciacsökkentésről, arról, hogy csökkentik a közszféra létszámát. Ebből végül nem lett semmi.

„Kétszer voltam deregulációs kormánybiztos, és mindegyik esetben véres fejjel jöttem le a minisztériumokról” – állította ezzel kapcsolatban Sárközy Tamás. A bürokrácia egyszerre pozitív és negatív fogalom. Egy normális technokráciára ugyanis szüksége van minden kormánynak, mert a közigazgatás bürokraták nélkül nem működik. A bürokrácia pejoratív fogalma a szükségtelen, felesleges, pazarló bürokrácia. Ezt minden kormány csökkentené, de óriási az ellenállás ezzel szemben. Jelenleg a közszférában több mint egymillió ember dolgozik, ez a versenyszférához képest nagyon sok. „1980 óta hallom, hogy változtatni kellene az arányon. 1981-ben csináltuk meg az első deregulációs programot. Ennek már majdnem 40 éve. És miért növekednek az állami feladatok? Mert a lakosság elvárja, hogy menjen a metró, tisztaság legyen, ezért állandóan növekednek az állami feladatok. Az államot tehát a lakossági igények növelik állandóan, és ezzel szemben csekély az ellenállása, mert az íróasztal is munkát kíván csinálni magának.”

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!