A közbeszerzések továbbra is vonzó területet jelentenek a csalók számára – állapította meg az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) 2016-ról szóló jelentése.
A szervezet vizsgálati listáján Magyarország a bronzérmes. A strukturális és mezőgazdasági források 4,16 százalékát (mintegy 80 milliárd forint) szabálytalanul költötte el az OLAF szerint a kormány, így a szervezet büntetne. (Ez az arány a legmagasabb az EU-ban – az átlag csak 0,43 százalék.)
A jelentés külön megemlítette a 4-es metró 1,7 milliárd eurós beruházását érintő vizsgálatát is, amely „számos rendkívül súlyos szabálytalanságról”, lehetséges csalásról szól. Ez a jelentés 167 milliárd forintnyi szerződéssel kapcsolatban tárt fel szabálytalanságot – egy részüknél korrupciót gyanítva – és 59 milliárd forintnyi uniós támogatást kérnek vissza.
Tarlós István főpolgármester erről többször elmondta, hogy „az államnak és fővárosnak kutyakötelessége védeni a főváros érdekeit és vitatni azt az 59 milliárdot”.
Az OLAF-jelentés alapján vizsgálódik a 4-es metró ügyében az Országgyűlés gazdasági bizottsága, és külön munkacsoport alakult a fővárosnál is. Utóbbi elnöke, a fideszes Borbély Lénárd csepeli polgármester kérdésünkre azt mondta, a szeptemberig meghosszabbított mandátumú testület „feladata az, hogy kiderítse, kik lehetnek a felelősök a pénzek eltűnéséért, és hogy kikhez került a metrópénz”.
A munkacsoport az elmúlt időszakban többeket meghallgatott a BKV és a DBR Metró Projektigazgatóság részéről.
Borbély szerint azonban „az érintett politikusok eddig nem segítették azt, hogy a közvélemény megtudja, kik és mennyit loptak el a metrópénzekből”. Az OLAFjelentés ugyanis az Alstom-szerződés kapcsán korrupciógyanút említett, és megnevezte a cégén keresztül 600 ezer eurós tanácsadói pénzhez jutott Medgyessy Péter volt kormányfőt is, aki szerint viszont „a díj a cég árbevétele volt, ami után adózott és 9 ember több éves munkájának ellenértéke”.
A kormánypártok az általuk csak „minden idők legkorruptabb beruházásának” nevezett 4-es metró ügyéből minden eszközzel igyekeznek politikai tőkét kovácsolni a 2018-as választás előtt.
Politikusaik gyakran emlegetik, hogy „a 4-es metróberuházás elcsalásában a felelősség a Medgyessy-, a Gyurcsány-, a Bajnai-kormányokat és a Demszky Gábor-féle MSZP–SZDSZ-es fővárosvezetést terheli”. Pedig a kép árnyaltabb, és egyelőre több a kérdés, mint a válasz. Az OLAF például csak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy 2010 utáni jelentésére hivatkozik, miközben az ÁSZ az azt megelőző években is vizsgálta a beruházást és nem tárt fel súlyos problémát – ahogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 2009-es jelentése sem.
A Swietelsky-féle korrupciógyanúról egyébként maga az OLAF-jelentés állapította meg, hogy arra csak Antal Attila, a BKV volt vezérigazgatója tett utalást a BKV–Hagyó-perben, de vallomása „nem kezelhető tényként”, ráadásul az ügyben indított nyomozást megszüntették, mondván: „nem állapítható meg bűncselekmény.”
Az eredeti Swietelsky-szerződés módosítását – 8,5 milliárd forintos pluszköltést – 2013-ban a már Tarlós István vezette főváros és egy kormányhatározatban Orbán Viktor miniszterelnök is jóváhagyta.
Ugyancsak az Orbán-kormány kötött később stratégiai megállapodást az OLAF-jelentésben szintén elmarasztalt Siemensszel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!