Lapzártakor érkezett a hír: félbeszakadtak a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között folyó tárgyalások. Az IMF szombaton este közölte: ugyan sok a közös alap, de „számos kérdés nyitva maradt”. A küldöttség visszatér Washingtonba, és „a fennmaradó nézeteltérések áthidalására törekszik”.
Az IMF közleménye egyértelművé teszi: nem engednek a 2010-re tervezett 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányból és elvárják a jövő évi deficit 3 százalék alá szorítását, mert ez felel meg a szükséges konszolidációnak. Ehhez további, nehéz intézkedéseketkell hozni a bevételi és a kiadási oldalon is. A tervezett bankadó az IMF szerint akadályozza a növekedést és a hitelnyújtást. Az IMF hangsúlyozza, mentőkötelet kell nyújtani a legsebezhetőbbeknek, de a támogatásnak átláthatónak és célzottnak kell lennie. Már a korábbi információk is arra utaltak: az IMF elégtelennek tartja a kormány hiánycsökkentő elképzeléseit. Gazdasági szakértők jelezték: a tárgyalások félbeszakadása befolyásolhatja a forint árfolyamát.
Magyarország szempontjából igen jelentős írást publikált a héten a tekintélyes amerikai Washington Post. A lap szerint a francia óriásbank, a Société Générale arra figyelmeztette ügyfeleit, hogy „komoly kockázata van” a magyar kormány és az IMF közötti tárgyalások összeomlásának, ami gyengítheti a forintot. A pénzintézet a magyar fizetőeszköz (és az itteni állampapírok, befektetések) eladását javasolta ügyfeleinek. Nagy tehát a tétje a kormány és az IMF, valamint az EU közötti tárgyalásoknak. Információink szerint a kabinet komoly bajban van: az IMF és az EU ugyanis nem enged a jövő évi 2,8 százalékos hiánycélból. Pedig már az idei 3,8 százalékos hiány tartásához is szükség van megszorításra. Senki sem tudja mindeközben, valójában hogyan spórolná meg a kormány a már eldöntött 120 milliárd forintot. Az sem derült ki, miért szállt el a deficit a kormányváltás után. Kétheti kérdéssorozat eredményeként sem kapott választ a Vasárnapi Hírek arra a kérdésre, pontosan hogyan is takarítja meg a kormány azt a 120 milliárd forintot, amelynek zárolását még június legelején jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. Egy hónapja ugyan megjelent egy tíz pontból álló kormányhatározat, amely ennek részleteit tartalmazza, ám ebből 40-50 milliárdos spórolás látszik egyelőre biztosnak. (Zároltak 30 milliárd tartalékot, törvényben kértek 5 milliárdot a pénzügyi felügyelettől stb.). További 70-80 milliárd sorsa bizonytalan. A legnagyobb kérdés, miként takarítanak meg a minisztériumok 40 milliárd forintot. A határozat ugyan felsorolja, hogy kinek mennyit kell spórolnia – ám ez a pénz fűnyíróelvszerű leosztása csupán. Azt a tárcáknak kell meghatároznia, konkrétan honnan vesznek el, a határozat szerint a pontos listának június 18-ig el kellett készülnie. A Nemzetgazdasági Minisztérium kérdéseinkre nem adta ki a listát, titkolják azt is milyen programok állnak le. A hallgatás oka egyszerű: a minisztériumok nehezen kaparják össze a rájuk kirótt összeget. Eddig minden tárca költségvetésében voltak olyan összegek, amelyekről könnyen le lehetett mondani. Most már azonban ilyenek nincsenek, ezeket ugyanis a Bajnaikormány már megtakarította, vagyis a korábbi fűnyírómódszerek nem működnek. A gondot az jelenti, hogy a 120 milliárdos megtakarításra mindenképpen szükség van ahhoz, hogy legalábbis elvben tartani lehessen az erre az évre vállalt, a GDP 3,8 százalékát kitevő költségvetési hiányt. A deficit félévkor meghaladta az ezermilliárd forintot, a teljes éves tervnél is mintegy 20 százalékkal nagyobb volt. Továbbra is kérdés, miért és hogyan ugrott meg a hiány a kormányváltást követően. A nemzetgazdasági tárca szerint a bevételek maradtak el még néhány tavalyi intézkedés miatt (például azért mert a jövedéki adó emelése előtt betáraztak zárjegyből a dohánygyárak) – ám ezek a tételek korábban jelentkeztek, nem magyarázzák a hiánynövekedést. Magyarázatot és a hiány leszorítására vonatkozó elképzelést azonban illene találni, miután az IMF és az EU hazánkban tárgyaló képviselői kedden befejezik a két hete tartó látogatást, és valamit mondani fognak az itteni folyamatokról. A kormány nem áll jól: az már korábban kiderült, hogy a nemzetközi szervezetek ragaszkodnak a Bajnai-kormány által vállalt 3,8 százalékos hiánycélhoz – ezt az Orbán-kabinet megpróbálta feljebb tornázni, sikertelenül. A tárgyalásokelőtt a jövő évi 2,8 százalékos hiánycélt alkudták volna felfele – Matolcsy György be is jelentette, hogy2011-re 3 és 3,8 százalék közötti deficitet tartanak jónak. Ám az IMF és az EU a tárgyalásokon egyér tel műsítette: ők nem. Így újabb százmilliárdot kellene találni. Mindez azt jelenti, hogy a kormánynak három napja van az újabb megszorítás kidolgozására, hiszen a hét végéig meg kell állapodnia az IMF és az Európai Bizottság delegációjával. A megállapodás elmaradása tragikus hatással lehet a forint árfolyamára. Információink szerint a NemzetgazdaságiMinisztériumban a hét végén is dolgoztak az újabb csomag összeállításán.Sem a lefaragás, sem pedig a pénzgyűjtés hagyományos módszere nem működik. Az IMF rosszallását fejezte ki a bankadó miatt, az ország méretéhez képest nagynak találva a 200 milliárdos terhet, amely így csökkenti a növekedési lehetőségeket. Ráadásul információink szerint a valutaalap határozottan érzékeltette, jövőre jóval kevesebb pénzt szedhet be bankadóból a kabinet.
A tárgyalódelegációk szerint a reformokhoz a kormánynak megfelelő felhatalmazása is megvan, így el is várják ezek végigvitelét – ám a kabinet eddig nem hozta nyilvánosságra terveit.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!