Sajnálatos, hogy nem Magyarországon rendezik meg a Keleti Partnerség csúcstalálkozóját, mert ez lett volna a magyar elnökség legmagasabb szintű rendezvénye – mondta Balázs Péter volt külügyminiszter, a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára a Vasárnapi Híreknek.
A legnagyobb akadályt a politikai akarat hiánya jelentette a tagállamok részéről, nem volt igazán időszerű az EU és keleti szomszédok vezetőinek találkozója – véli a szakértő. A nagy tagállamok – Németország kivételével – nem mutatnak nagy érdeklődést az ügy iránt. Csak azután lehet beszélni a technikai, szervezési problémákról. Természetesen, lehetett tudni, hogy a G8-ak májusban fognak találkozni, az OECD megalapításának 50. évfordulója ekkorra esik, vagy hogy május 26-a a grúz függetlenség napja. Az is nyilvánvaló volt, hogy a lengyeleknek – földrajzi okokból – nagyobb érdekük fűződik a csúcs megszervezéséhez. Csak harmadsorban lehet arról beszélni, hogy a háttérben Magyarországot, mint helyszínt a médiaügyek miatt nem övezte nagy lelkesedés.
A tervek szerint Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is részt vett volna a találkozón. Miután a magyar médiatörvény nemzetközi nyilvánosságot kapott, a The Washington Post szerkesztőségi cikkében azt írta, hogy jobb lenne, ha Clinton azzal büntetné meg a magyar miniszterelnököt, hogy nem megy el a csúcsra. Philip A. Gordon külügyi államtitkár budapesti látogatásakor arra a kérdésre, hogy a külügyminiszter jön-e Budapestre májusban, azt válaszolta, hogy nincs ezzel kapcsolatban bejelentenivalója. Balázs Péter szerint a „büntetésnél” ennél jóval összetettebb a kérdés. Ebből a szempontból az amerikai diplomáciában első helyen az EU-kapcsolatok állnak, ezt követi a posztszovjet térség szerepe, ami csökkent, miután az amerikai-orosz viszony javult. Csak azután vennék számításba, hogy kifejezetten Magyarországra eljönne-e a külügyminiszter.
A Keleti Partnerség az EU és hat keleti szomszédja – Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna – közti politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegítő stratégia, amely svéd és lengyel kezdeményezésre jött létre. 2009. május 7-én a cseh elnökség alatt rendezték meg az első csúcstalálkozót, ahol eldöntötték, 600 millió eurót fognak a 2013-ig tartó programban szánni arra, hogy a teljes integráció nélkül elősegítsék az országok csatlakozás szabadkereskedelmi övezetekhez, megkönnyítsék vízumszerzést, és támogassanak más gazdasági és szociális programokat. Már a prágai csúcs is felemás eredménnyel zárult, ugyanis a 33 meghívott országnak csak a kétharmada képviseltette magát a legmagasabb szinten.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
